A nagy csodatölcsér különleges növény: míg a legragyogóbb napsütésben szorosan zárva tartja rózsaszínű virágait, addig késő este és borult napokon kinyitja őket.
Néhány évtizeddel ezelőtt a nagy csodatölcsér rendkívül divatos növény volt. Mára kissé feledésbe merült, és csaknem ritkaságszámba megy, holott érdemes néhány példányt elültetni az erkélyen vagy a kertben, hogy közvetlen közelről is megfigyelhessük ezt a különleges növényt.
Este nyílik
A csodatölcsér az este nyíló növények közé tartozik. Szépsége akkor bontakozik ki, amikor a többi növény fokozatosan összecsukja virágait. Trombita alakú virágai kora este nyílnak ki és a következő reggelig pompázzanak. A nagy csodatölcsér ezért a dolgozó emberek növénye, akik erkélyüket csak a langyos esti órákban tudják kihasználni. Számos fajta különösen erős illatot áraszt, ezzel csalogatja magához az éjszakai lepkéket.
Tudományos kísérletek
Nemcsak a hobbikertészek, hanem a tudósok is érdekes növényként tartják számon a nagy csodatölcsért. Ez volt ugyanis az a növény, amelynek megfigyelése során a laboratóriumokban megszülettek az első, örökléstannal kapcsolatos felismerések. Gregor Mendel cseh szerzetes a különböző színű virágok keresztezése során megállapította, hogy a fehér és piros virágú növények első generációs utódai mindig rózsaszín virágúak, míg a második generáció újra szétválik piros és fehér virágú egyedekre. Az általa a XIX. században felállított elméletek a genetika alaptörvényei. Időközben a termesztőknek sárga és - a növényvilágban nem túl gyakori - csíkos virágokat is sikerült nemesíteniük.
Csak a gyökér telel át
Ősszel a nagy csodatölcsér föld feletti részei elhalnak. Október végén, a virágzás után vegyük ki a növényt a ládából. A répa formájú gyökeret hagyjuk néhány napig száradni, majd alaposan tisztítsuk meg, távolítsuk el róla a levélmaradványokat, és tároljuk tavaszig tőzegkorpában vagy homokban, fagymentes helyen.
A nagy csodatölcsér szaporítása
A nagy csodatölcsért tőosztással is szaporíthatjuk, ehhez azonban kész növényre van szükségünk. Akinek még nincs, rendszerint magról nevel új növényt. Az üzletekben gyakran többszínű fajták magjait árulják, de ha választhatunk, érdemes például a különösen kellemes illatú 'Pumila Variegata' vagy a színes levelű, egyszerű 'Variegata' mellett döntenünk. A magokat március végén, a lakásban vessük.
Meleg ládák
A magok jól fejlődnek úgynevezett meleg ládákban vagy fűthető szobai növényházban, de az egyszerű csíráztató tál is megfelel erre a célra, ha gondoskodunk megfelelő talphőmérsékletről, például úgy, hogy a tálat fűtőtest felett elhelyezett rácsra tesszük. Használjuk tőzeg és homok keverékét, vagy vásároljunk vetőföldet. A magokat ne vessük túl sűrűn. A tálat takarjuk le üveglappal vagy szellőzőnyílásokkal ellátott fóliával, és tartsuk a földet vízpermetezővel nyirkosán.
Egyszer pikírozzunk
Amikor a magoncok már olyan nagyok, hogy a csíralevelek között megjelennek az első valódi levelek, egy alkalommal tűzdelnünk kell. A magoncokat óvatosan ültessük szét úgy, hogy mindegyiknek nagyobb helye legyen a növekedéshez. Óvatosan öntözzünk. Május közepén, a fagyveszély elmúltával újból ültessük át a növényeket: ezúttal végleges helyükre az erkélyre vagy a kertbe. Ettől kezdve a megszokott módon folytathatjuk a gondozást.