Zebralevél

Zebralevél (Calathea)

A zebralevél nem tartozik a könnyen gondozható növények közé, de ha meleget és megfelelő páratartalmat biztosítunk számára, gyönyörű lehet. Csak a sárga virágú zebralevél hoz szép virágokat.

Lakásban és télikertben egyaránt tartható
Összesen kb. 150 zebralevél-faj ismert, ezek közül mintegy 30 faj lakásokban és télikertekben is megtalálható. A nyílgyökérrel közeli rokonságban álló zebralevél Dél-Amerika esőerdőiből származik. Tipikus talajtakaró növényről van szó, amely a nyári (növekedési időszakban) még viszonylag kevés fénnyel is beéri, ellenben meleget és magas páratartalmat igényel.

Hogyan biztosíthatunk magas páratartalmat?
A növény magas páratartalmat igényel, anélkül nem fejlődik kielégítően. A magas páratartalom biztosítása érdekében tegyünk például kavicsokat a cserépalátétbe, öntsünk rá vizet, majd helyezzük a növényt a cseréppel együtt a kavicsokra, vagy helyezzünk el a lakásban elektromos párologtató készüléket. A páratartalmat vízzel töltött edényekkel is növelhetjük. A növény rendszeres tusolása szinte kötelező. Természetes körülmények között a zebralevél nagyon laza, erdei talajban él. Gondoskodjunk a lakásban is hasonló összetételű talajról: a könnyű virágföldhöz keverjünk tőzeget, homokot és komposztot.

Trópusi klíma ajánlott
A növény a trópusi klímát kedveli. Ez nyáron 22 °C minimális hőmérsékletet jelent, felfelé pedig szinte nincs határ. Éjszakánként és télen a növény környezetében a hőmérséklet ne legyen 16 °C-nál alacsonyabb. A zebralevelet csak kézmeleg, lágy (előzőleg felforralt) vízzel öntözzük és tusoljuk.
Ellenkező esetben a növény maradandó károsodást szenvedne.

A fajok
A Calathea lancifolia világoszöld, 30 cm hosszúságú levelei két sorban sötétzöld foltosak, a nagy és a kis foltok váltakozva helyezkednek el. A levél széle hullámos, fonákja vörösesbarna. Ez a faj a télikertben egy méterre is megnő.
A Calathea lietzei világoszöld levelei sötétzöld csíkosak, fonákjuk fényes vörös. Magassága 50 cm.
A Calathea ornata hosszú nyelű, 20 cm hosszú, ovális levelei rózsaszín, mélyvörös, rém és erőteljes zöld színű csíkokkal díszítettek. A levelek fonákja sötétlila.
A Calathea zebrina bársonyos, zöld levelein világoszöld csíkok láthatók. A levelek elérhetik az 50 cm-es hosszúságot és a 15-20 cm-es szélességet is.

Szaporítás
A zebralevél szaporítása hajtáscsúcsokról történik. A dugványokat június végén vágjuk le, és tegyük tőzeg és homok nedves keverékébe. Biztosítsunk a dugványoknak kb. 22 °C-os talajhőmérsékletet. Egyszerűbb és könnyebb szaporítási mód a tő-osztás. Ha a zebralevél már nagyobb és erősebb, vegyük ki a cserépből, ujjainkat fúrjuk bele a földlabda oldalába, majd óvatosan válasszuk ketté a növényt úgy, hogy az új részeken gyökérzet és zöld rész is maradjon. Ezek után az egyes részeket ültessük külön cserepekbe, és kezdetben lehetőleg tartsuk őket sötét helyen, de gondoskodjunk róla, hogy földjük nedves legyen. Ezeken a körülményeken mindaddig ne változtassunk, amíg a növekedés egyértelmű jeleit nem tapasztaljuk. Ha a növények már fejlődnek, ültessük őket nagyobb cserepekbe, hogy még szebbek legyenek.

NÖVÉNYDOKTOR
□ A nyáron megjelenő sárga levelek a vörös pók, egy különleges takácsatkafaj jelenlétére utalnak. Gondoskodjunk még magasabb páratartalomról, és (kivételesen) védekezzünk rovarirtó szerrel.
□ A télen megjelenő sárga levelek szinte minden esetben túlságosan alacsony talajhőmérsékletre utalnak. Gondoskodjunk alulról jövő melegről.
□ Ha nyáron a levelek elszáradnak, túl világos helyre tettük a növényt, vagy kevés nitrogént kapott. Tegyük a zebralevelet árnyékosabb helyre, és néha adjunk egy-egy adag trágyát.
□ A levélszélen megjelenő károsodások általában vízhiányra és alacsony hőmérsékletre vezethetők vissza. A zebralevelet soha ne tegyük huzatos helyre. Öntözzük többet.

Vénuszfodorka

Vénuszfodorka (Adiantum)

A vénuszfodorka nagyon szép, de meglehetõsen érzékeny növény. Ha azonban sikerül meleg, magas páratartalmú helyet találnunk neki, sok örömünk telhet benne.

Egyelõre még ritkán találkozhatunk vele
A vénuszfodorkát tulajdonképpen ritkán tartják lakásban, pedig például a nappaliban különösen levegõs és könnyed hatást kelt. A természetben a világon szinte mindenütt megtalálható. A Föld melegebb területein mintegy 190 faja él. A legtöbb közülük Dél- Amerika esõerdõiben õshonos.

Szereti az árnyékot
A vénuszfodorka nem szereti a túl sok fényt, a közvetlen napsütést pedig egyáltalán nem bírja. A nyirkos erdei talajban érzi a leginkább otthon magát, elsõsorban ott, ahol a többi növény nem korlátozza a növekedésben. Néhány faj azonban szûk sziklarepedésekben is megél. Ezek a lelógó fajok a kopár sziklafalat zöld növénytengerként díszítik. A lakásban ezek a fajok általában falra elhelyezett ámpolnákban kapnak helyet.

Nem bírja a szárazságot
A vénuszfodorka esetében végzetes lehet, ha földje teljesen kiszárad. Próbáljuk meg a növényt megmenteni oly módon, hogy a cserepet langyos vízbe állítjuk, és addig hagyjuk benne, amíg már nem jönnek fel légbuborékok a víz felszínére. Ez kb. tíz percet jelent. Ezek után vágjuk le az elszáradt növényrészeket közvetlenül a talaj fölött. Biztosítsunk magas páratartalmat. A cserépalátétbe öntött vízbe helyezzünk kavicsokat, majd a cserepet ezekre tegyük rá, vagy a cserepet tegyük nagyobb kaspóba, a köztes területet pedig töltsük ki nyirkos tõzeggel. 

Több faj
A legismertebb faj a szép, élénkzöld levélzetû A. raddianum. Az A. tenerum az egyik legmutatósabb faj. E faj tollszerû levelei sûrûn helyezkednek el. A fiatal levelek rózsaszínûek.
Az A. pedatum az enyhébb telet a szabadban is átvészeli, ha megóvjuk a fagyoktól.

Átültetéskor osszuk ketté a tövet
Az idõsebb páfrányokat háromévente ültessük át. Ilyenkor mindjárt több részre oszthatjuk a tövet. A gyökérlabdát Óvatosan válasszuk szét két vagy három részre, majd a töveket ültessük el külön-külön föld és tõzegkorpa keverékével töltött cserepekbe. Elõfordulhat, hogy a tõosztást követõen a páfrány lehullatja egy-két levelét. A száraz leveleket vágjuk le ollóval. Ne aggódjunk, az így keletkezett hiányt az új levelek hamarosan betöltik.
Páfrány spórából A páfrány spórái a levél fonákján barna foltokba tömörülve helyezkednek el, amelyeket szintén felhasználhatunk a szaporításnál. Igaz ugyan, hogy a spóráról való szaporítás nem éppen könnyû feladat. Tavasszal vakaijuk le éles késsel a levelek fonákjáról a számtalan spórát, de ügyeljünk arra, nehogy egy légáramlattal elszálljanak.
A szaporítóládát töltsük meg fertõtlenített, nyirkos vetõfölddel, vessük el a spórákat, majd helyezzünk a ládára üveglapot vagy szeflõzõnyílásokkal ellátott fóliát. Tegyük a ládát sötét, kb. 21 °C hõmérsékletû helyre. Három hét elteltével megjelennek az elsõ elõtelepek. Ilyenkor tegyük a ládát világosabb helyre, de semmiképp se közvetlen napfényre. Ha a fejlõdõ növénykék már elérték az 5 cm-es magasságot, és már megerõsödtek, ültessük át õket cserepekbe vagy ládába. Az átültetésnél használjuk ugyanazt a földkeveréket, mint a vetésnél. Ültessünk 2—3 növénykét egymás mellé, hogy dúsabb benyomást keltsen.

NÖVÉNYDOKTOR

Ha az egészségesnek látszó növény levelei hirtelen összepöndörödnek, a levélszélek pedig elszáradnak, a vénuszfodorka túl kevés vizet kapott, vagy túl száraz volt a levegõ. Azonnal öntözzük meg, a leveleit pedig permetezzük vízzel.
A nagyarányú levélhullás hosszan- tartó szárazságra vagy helyváltoztatásra utal. Mindkét esetben vágjuk vissza az összes levélszárat, a növényt pedig alaposan öntözzük meg.
Ha a növény nem száraz, és a levelek összepöndörödnek, túl sok vizet kap vagy túl alacsony hõmérsékletû helyre tettük. Tegyük melegebb helyre, és öntözzük kevesebbet.
Mindig tartsuk szem elõtt, hogy a vénuszfodorka nagyon érzékeny a változó páratartalomra és hõmérsékletre. Ezt különösen akkor észlelhetjük, ha a növényt új helyre tesszük. Jegyezzük meg, hogy a páratartalom és a hõmérséklet egymással összefüggenek. Ha a hõmérséklet növekszik, csökken a levegõ páratartalma, vagyis mesterségesen kell pótolnunk.

Trópusi madárfészekpáfrány

A széles, hosszú levelű trópusi madárfészekpáfrány eltér a páfrányfélék jellegzetes formájától. Gondozása és helyigénye azonban megegyezik a többi páfrányéval.

Páfrány, legyező alakú, szárnyalt levelek nélkül
Míg a páfrányokra általában a legyező alakú, finoman tagolt levelek a jellemzőek, a trópusi madárfészekpáfrány levelei szélesek és ép szélűek. Természetes körülmények között trópusi esőerdőkben fordul elő, ahol hegyoldalakban és fákon él. Tölcsérében esővizet, növényi maradványokat és egyéb, bomlás után táplálékként hasznosuló részeket gyűjt össze. Ebből a tölcsérből nőnek ki az új levelek is, amelyek kezdeti, teljesen besodort állapotukból csak lassan nyújtóznak ki.
Az öntözéskor a levelekre kerülő víz foltosodást okozhat. Ezt elkerülhetjük, ha a cserepet hetente egyszer egy vödör vízbe állítjuk, hogy a föld megszívja magát. Addig hagyjuk benne, amíg légbuborékok szállnak fel.

Sok gondozást igényel
Annak ellenére, hogy az eredetileg fán lakó növény cserépben is jól érzi magát, tartása valójában nem egyszerű. A legfontosabb, hogy melegről és magas páratartalomról gondoskodjunk. Az előbbi egyszerűen kivitelezhető, az utóbbi azonban – különösen télen, fűtött szobában - gondot jelenthet. Nem ajánlatos vízzel permetezni a növényt, mert levelei érzékenyek. Legjobb, ha a cserepet nagyméretű edénybe állítjuk, és a hézagot nedves tőzeggel töltjük ki.

Saját nevelésű utódok
Ha a levelek fonákján barna, gombostűfej méretű foltokat fedezünk fel, az nem betegség, hanem annak a jele, hogy a megfelelő gondozás eredményeképpen spórák képződtek a növényen. A spórák a páfrány magjai, vagyis a növényt ezekkel szaporíthatjuk, ami nem túl egyszerű, de annál izgalmasabb feladat.

Hagyjuk megérni
Vetésre csak a teljesen érett spórák alkalmasak. Amikor finom, porszerű réteget - ezek az érett spórák - veszünk észre az ablakpárkányon, vágjuk le a levelet (egy levél spórái éppen elegendőek), tegyük zacskóba, és néhány napig tartsuk meleg helyen. Ha valamennyi spóra lehullott, vessük őket nyirkos tőzeggel megtöltött vetőedény vagy cserép felületére, és állítsuk az edényt nagyon világos, meleg (22 °C-os) helyre. Hogy a spórák kicsíráznak-e, az már szerencse dolga.


Eltart egy darabig
Az első csírák legkorábban egy hónap múlva jelennek meg. Az apró páfrányokat ilyenkor még néhány hónapig nyugodtan hagyjuk a vetőedényben, ahol meleg, világos, párás viszonyok között jól érzik magukat, és csak ezután ültessük szét őket csoportosan, kis cserepekbe. Az első levelek megjelenéséig körülbelül fél évig kell várnunk. Az utódnövények csak egy év alatt nőnek akkorára, hogy egyenként, külön cserepekbe kerülhessenek. Ettől kezdve a kártya hátoldalán leírt módon gondozzuk a páfrányokat.

Törpe narancs

Törpe narancs (Citrus microcarpa)

Ha magunkra vállaljuk a rovarok szerepét és a beporzás feladatát, akkor előfordul, hogy a szobában nevelt narancsfa ágain egyszerre illatoznak a fehér virágok és növekednek az apró, zöld vagy narancsszínű gyümölcsök.

Néhai nemesek kedvence…
A narancsfa eredetileg csak Kína déli részén volt honos, és csak később, Indián keresztül került Európába. Napjainkban mindenütt termesztik, ahol az éghajlat megengedi.

Kastélykertek növénye
A XVII—XVIII. században egyre-másra épültek a kastélykertekben az orangerie-nek nevezett, művészi igényű üveg- házak, melyek kizárólag a narancsfák téli tárolására szolgáltak. A híres IV. Krisztián dán király is egyike volt azon uralkodóknak, akik lelkesen nevelték narancsfáikat, nyáron a parkban, télen pedig az üvegházban.

Miniatűr formában is
Az igazi narancsfák nagyra nőnek — jóval nagyobbra, mint hogy szobában tarthatnánk őket. Szerencsére azonban a XV. század végén egy miniatűr narancsfa, az úgynevezett Citrus microcarpa, korábbi nevén Citrus mitis került a Fülöp-szigetekről Európába. Ez a törpe vagy cserepes narancsfa éppen megfelelő méretű a szobai tartásra, és nagyobb rokonaival ellentétben nincsenek rajta tövisek. Egyébként nem sokban különbözik tőlük.
Látványos örökzöld A törpe fajta — a nagyhoz hasonlóan — mutatós örökzöld bokorrá vagy fácskává fejlődik, és fényes, bőrszerű leveleket hoz. Tetszetős fehér virágai bódító illatot árasztanak, gyümölcsei kissé kesernyés ízűek, de fogyaszthatók. A Citrus microcarpa már fiatal korában virágzik, és termést is hoz.

A gyümölcstermesztés művészete
Noha a legtöbb narancsfa egész éven át szakadatlanul virágzik, mégis nyári hónapokban nyújtja a legpompásabb látványt. Beporzás nélkül azonban nem számíthatunk gyümölcstermésre. A beporzást úgy végezhetjük el a legegyszerűbben, ha a virágról csipesszel leveszünk néhány portokot, és a bibére tesszük, vagy ecsettel kiszedünk egy kis virágport a portokokból, és azt visszük át a bibére. A műveletet néhány nap múlva ismételjük meg.

Vessünk el egy magot
Magunk is könnyen nevelhetünk narancsfát. Egy közönséges, érett narancs magját tegyük tőzegkorpával telt cserépbe. Tartsuk jó nedvesen a talajt, amíg a növény három-négy levelet hoz. Ezután hetente trágyázzuk.

A törpe narancs szaporítása
Törpe narancsfát csak fejdugványozással szaporíthatunk. Tavasszal vágjunk fiatal hajtáscsúcsokat, és a fejdugványokat ültessük trágyázott tőzegkorpába. A növényeket csak akkor kell átültetni, amikor kinőtték a cserepet.

NÖVÉNYDOKTOR
Az alkalmanként megjelenő barna pajzstetveket és fehér gubacstetveket spirituszos vattával távolítsuk el a növényről.

A fehér legyek ellen a földbe szúrt Sárga agyaglappal vagy fürkészdarázs petéivel védekezhetünk.

A rozsdapenész rozsdafoltszerűen lepi el a leveleket. Nedves kendővel törölhetjük le a növényről.

A fejlődési rendellenességek, mint a levélhullás, a görbe növés és a növekedés- hiány oka a túl sok vagy túl hideg vízzel történő öntözés, illetve a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet lehet. Az öntözéshez használjunk szobahőmérsékletű vizet, és helyezzük át a növényt.

A levelek felpöndörödését a léghuzat okozza.

Tarka csodacserje

A tarka csodacserje az egyik legszebb szobanövény. A levelek színe változatos: sárga, halványzöld, narancsszínű, piros és sötétlila árnyalatúak lehetnek- gyakran egyetlen levélen.

A változatok sokasága
A tarka csodacserje, vagy másik nevén a kroton, a kutyatejfélék családjába tartozik. A trópusi Délkelet-Ázsiában és a Dél-tengeri szigeteken őshonos, ahol akár három méter magasra is megnő. Egyetlen fajából, a Codiaeum variegatumból, a keresztezések és nemesítések során különböző levél alakú és színű változatok sokasága jött létre. Egyetlen közös jellemzőjük, hogy bőrnemű leveleik vannak.

Igényes növény
Rikítóan tarka leveleivel méltán veszi fel a versenyt a legtöbb szobanövénnyel. Az új nemesítések nem csak az érdekes levélalakokat és a még nagyobb színválasztékot célozták meg, hanem a fűtött helyiségek száraz levegőjével szembeni fokozottabb ellenálló képességet is. A legújabb fajták nevelése ezért sokkal egyszerűbb, mint a régebbi fajtáké. Ennek ellenére ezek is igénylik a gyakori permetezést. Tegyünk kaspójukba nyirkos tőzeget, és leveleiket törölgessük le néha nedves szivaccsal.

Megfelelő fényviszonyok
A túl erős fény is árthat a növénynek, ha pedig nem áll elég világos helyen, levelei elveszítik élénk színüket.
Ha a csodacserje ledobja a leveleit, erős visszametszéssel még megmenthetjük. Meleg (25 Celsius fokos) helyen neveljük magas (70-80%-os) páratartalom mellett.

Szobafikusz

A szobafikusz napjainkban is ugyanolyan népszerű, mint nagyanyáink idejében, hiszen hálás szobanövény. E „régimódi” növény a modern lakásokban is nagyon jól mutat.

Nagyon népszerű
A fikuszfélék családjának valószínűleg a legismertebb faja a szobafikusz. A dús növekedésű szobafikusz évtizedek óta népszerű dísznövénynek számít. A növény eredeti hazája India. A szobában nem nő olyan gyorsan, de folyamatosan nyesni kell. Az ovális, 5-10 cm hosszú, kemény szárakon ülő levelek 10-30 cm-re nőnek. Az újonnan fejlődő levelet általában vörös fedőlevél borítja. Ez azonban leesik, ahogyan kibomlik a levél.

Ellenálló fajták
A szobanövényként tartott fikuszfélék az eredeti gumifából nemesített ellenálló fajták. Nagyon kedvelt a Ficus elastica ’Robusta’. A ’Decora’ fajta levelei nagyobbak és szélesebbek, az ’Abidjan’ pedig bordó levelekkel büszkélkedhet.

Foltos levelek
A fehérfoltos levelű Ficus elastica ’Variegata’ igen dekoratív fajta. A lehető legvilágosabb helyet válasszuk számára. A Belgiumból származó ’Schrijveriana’ mélyzöld levelei közepén szürkészöld foltok láthatók, a levelek éle pedig világoszöld. A New Orleansból származó Ficus elastica ’Doesceri’ levelei zöld-, szürke- és fehérfoltosak lehetnek, de krémszínű is előfordul. A levelek hosszúsága akár a 40 cm-t is elérheti.

A sima levelű fikuszfélék leveleihez hasonlóan a szobafikusz levelét is töröljük le néha  óvatosan nedves ruhával. Ha megkarcoljuk a növényt, csúnya hegek keletkeznek.

Méret és növekedés
Ha nem vágjuk vissza rendszeresen a szobafikuszt, tekintélyes méretet érhet el. Általában kétévente vissza kell vágnunk. Ha levágjuk a növény csúcsát, gyönyörüen elágazik. Megfelelő gondozás mellett évente 50 cm-t nő.

Fény és hőmérséklet
Minden fikuszféle fényt igényel. Ha nem kapnak elég fényt, lehullajtják a leveleiket. Ez különösen a foltos levelű fajtákra jellemző. A növekedési időszakban 20-25 Celsius fokot igényel, de de a hőmérséklet télen sem süllyedhet 15 Celsius fok alá.

Öntözés és trágyázás
A nagy levélfelületű növények sok vizet igényelnek. Nyáron hetente kétszer is öntözzük meg alaposan, télen viszont nem igényel ennyi vizet. Nyáron tíznaponta vagy hetente egyszer kapjon tápoldatot is.

Föld és átültetés
Az átültetéshez használjunk virágföldet, esetleg keverjünk hozzá némi tőzeget is.Két-három évenként ültessük át nagyobb edénybe.

Nyesés, visszavágás
Mivel terebélyes növényről van szó, szükség esetén visszavághatjuk. Ha a hajtáscsúcsát vágjuk le, elágazik a növény. A levélhónaljakban új hajtásokat hoz. Tavasszal nyessük.

Környezet
A szobafikusz önálló növényként nagy, világos helyiségben mutat a legjobban. Mérete miatt célszerű közvetlenül a talajra állítani.

Szobafenyő

A szobafenyő nyitvatermő dísznövényeink egyike. Nagyszüleink lakószobáiban gyakori vendég volt. A modern lakásokban a száraz levegő miatt gondozása nem egyszerű. Hűvös helyet igényel.

Hűvös helyiségek szép fácskája
A szobafenyőt az Ausztrália és Új-Zéland között elhelyezkedő Norfolk szigeteken fedzte fel 1775-ben a legendás hírű Cook kapitány. A nálunk ismert szobanövény, amely tulajdonképpen egy a szobában tartható kevés tűlevelű faj közül, szintén ezekről a szigetekről származik.

Régen kedvelt szobanövény volt
A szobafenyő még a századforduló idején is gyakran megtalálható volt a lakószobákban.
Attól az időponttól kezdve, amikor a lakásokba központi fűtést kezdtek szerelni, egyre ritkábban láthattuk. Ennek oka, hogy a száraz, fűtött levegőn hamar tönkremegy. Mostanában megint találkozhatunk vele az üzletekben, és azokban a lakásokban, ahol az emberek a szép növényért áldozatokra is készek.

Szép alakú
Megfelelő helyen és gondos ápolás mellett cserépben nevelve is elérheti a kétméteres magasságot. Ez természetesen nem mérhető össze a vadon növő példányok 40 méteres magasságával. Formája rendkívül szabályos, ágai egymás fölött emeletszerűen rendeződnek. Kissé pikkelyszerű tűlevelei sűrűn állnak. A törzs alsó részét barna, elszáradt tűlevelek borítják, a felső rész azonban mindig zöld.

Igényes növény
A szobafenyő nem tartozik a legegyszerűbben gondozható növények közé. Kezdő szobakertészeknek gyakran okoz nehézséget. Ha túl meleg helyen áll, ágai megereszkednek, szomorúan lecsüngnek. Ágrendszerének alakja akkor sem jön rendbe, ha máshová helyezzük a növényt.Ha a tűlevelek sárgák, szárazak és lehullanak, akkor valószínűleg túl száraz levegőjű helyen tartottuk a növényt. Zuhanyozzuk le mészmentes, langyos vízzel, majd tegyük hűvös, világos helyre. A lehullott tűk helyén nem fejlődnek újak.

Sárkányfa

Sárkányfa (Dracaena)

Nem csoda, hogy a sárkányfa napjainkban nagy népszerűségnek örvend, hiszen gondozása egyszerű, dús zöldje mégis üde színfoltot varázsol otthonunkba. A virágüzletekben különböző fajtáival találkozhatunk.

A sárkányfa hatalmasra nőhet
Az évek során akár két méteres magasságot is elérhet a sárkányfa. Némelyik fajta alsó levelei lehullanak, így a növény pálmára emlékeztet. Az ablaktól több méternyire is jól növekszik, a rendes szobahőmérséklet megfelelő számára, sőt még a fűtött szoba száraz levegője sem zavarja fejlődését.

Fajták kavalkádja
A sárkányfának számtalan fajtája létezik. Van közöttük széles és keskenylevelű, ezüst, szürke, arany és rózsaszín csíkozású. A bokorszerű D. godseffiana fehér foltos levelei a Goldorangehoz hasonlóak. Valamennyi fajta közül a mustársárga, lecsüngő levelű D. fragrans, az erős, sötétzöld levélrozettájú „igazi” sárkányfa, azaz a D. draco és a levelei közepén széles ezüstös vagy keskeny fehér csíkkal díszített D. deremensis gondozása a legegyszerűbb. A leginkább árnyéktűrő fajta a piros levélszéleiről ismert D. marginata, más néven szivárványos sárkányfa. A többinél párásabb levegőt igényel a D. sanderiana lándzsa
alakú, világos csíkozású leveleivel, valamint a D. godseffiana, melynek sárgászöld virágaiból piros bogyók fejlődnek. Igazi ritkaságnak számít a Sansevieriához hasonlatos D. cantleyi.

Emlék a nyaralásból
Aki járt már a Kanáriszigeteken, bizonyára látta az ott élő hatalmas
— 18 méter magasra is megnövő — sárkányfákat. Aki pedig néhány termést is hazavitt, és kicsíráztatta őket, azt is tudja, hogy az új növénykék két-három hónap alatt fejlődnek ki.

Virágföld nélkül is Szépen fejlődik
A sárkányfa egyike azon növényeknek, amelyek alkalmasak a hidrokultúrás vagy más, talaj nélküli öntözőrendszerekben való nevelésre.
A növényt egymagában is elültethetjük kisméretű cserépbe, ha pedig nagyobb edényt szánunk neki, tegyünk mellé kisebb, talajtakaró növényeket.

Így neveljünk új sárkányfát
1. Magról
A Dracaena draco magról szaporítható. Csírázása több hónapig is eltart.
2. Dugványozással
Dugványozáshoz hajtáscsúcsokat, oldalhajtásokat vagy akár törzsdarabokat is használhatunk. A dugványokat helyezzük tőzeg és homok keverékébe, borítsuk be nejlonzacskóval, és tartsuk 21—24 °C közötti hőmérsékleten. A törzsdarabokat úgy vágjuk le, hogy legyen rajtuk két-három rügy, és fektessük vízszintesen a virág- földre. Ha tarka levelű sárkányfafajtát szaporítunk dugványozással, eleinte zöld levelek jelennek meg a növényen, és csak később fejlődnek rajta színesek. Az oldalhajtást mindig úgy vágjuk le, hogy a törzs egy darabja is rajta maradjon, mert így elősegíthetjük a gyökérképződést.

Varázsfák
Dél-Amerikában vannak olyan ültetvények, ahol több méteres sárkányfákat nevel- nek. Ha már elég nagyra nőttek, törzsüket egyforma darabokra vágják, szárazon becsomagolják, majd Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba szállítják. Ott a darabokra vágott sárkányfatörzseket növényházakban nedves földbe ültetik. A növényrészek rövid idő múlva gyökeret eresztenek, és dekoratív levélrózsákat növesztenek. A kész növények nemritkán „varázsfa” néven kerülnek az üzletekbe. A „varázsfa” lehet egyetlen vékony, 15—20 cm magas törzs, de lehet rajta akár több elágazás és korona is. Ez utóbbiak nagyobb előcsarnokok és elegáns termek kedvelt dísznövényei.

NÖVÉNYDOKTOR
A levélcsúcsok elfonnyadnak, az alsó levelek lehullanak. A föld túl száraz, a levegő páratartalma alacsony. Öntözzük gyakrabban, és permetezzük szobahőmérsékletű vízzel a növényt.
A növény télen elhullajtja leveleit. Túl hideg helyre tettük.
A levelek betegen lefelé kókadnak, a gyökerek sötétek.
Bizonyára túl nedves a föld. Ez rendszerint olyankor fordul elő, ha a növény műanyag cserépben van.
A barna levélfoltok többnyire gombás megbetegedés jelei. A beteg növényt keféljük le és permetezzük növényvédő szerrel.
A lassú tavaszi növekedést rendszerint tápanyaghiány okozza.

Óriás jukka

Óriás jukka (Yucca elephantipes)

Érdekes formája és egyszerű gondozása miatt a jukka különösen népszerűvé vált. A kertészek általában csupasz szárdarabokat vásárolnak, amelyek elültetés után kihajtanak.

Tágas helyekre illik
Szobanövényként három jukkafajta ismert, de Amerikában mintegy 30 faja létezik A trópusokon szabadban nő, a kertek kedvelt növénye. Elsősorban harang alakú virágáért tartják, de csak a tízéves vagy annál idősebb példányok virágoznak.

Hazája Dél-Amerika
A jukka minden faja Dél-Amerikából származik. Ezekről a területekről hajóval nagy mennyiségben szállítanak csupasz szárakat, amelyeket Európában üvegházakban ültetnek el. A szárak gyorsan meggyökereznek, és levélrozettát nevelnek.

Szobanövényként három fajtája ismert.
Az alul vaskos, gumó- szerű törzsű Yucca elephantipes levelei mattzöldek. A nagyon magasra megnövő Yucca aloifolia törzse pikkelyes, felálló levelei pedig tűhegyesek. A harmadik fajta a Yucca gloriosa, amelynek törzse rövid, levelei pedig a másik fajtáknál szélesebbek.

A jukka szaporítása

Nem nevel magot
Ha virágzik is valamikor a jukkánk, nem nevel magokat, ugyanis eredetileg a beporzást egy éjszakai lepke, az ún. jukkamoly végzi el. Mivel ez a lepkefajta felénk nem honos, a növényt vagy szárdarabokból, vagy hajtásokról szaporíthatjuk.

Szaporítás szárdarabból
A szárdarabokat — vagy, ahogy a szakember nevezi: törzsdarabokat — megvásárolhatjuk, de idősebb növény szárát is feldarabolhatjuk legalább 10 cm-es részekre. Mielőtt a szárdarabok a földbe kerülnének, mártsuk be a vágási felületet hormonporba. Töltsünk meg egy szaporítóládát fele-fele arányban elegyített homok és tőzeg keverékével, majd dugjuk bele a szárdarabokat. Zárjuk le a ládát egy fedővel vagy fóliával, de úgy, hogy a szárak érintetlenek maradjanak. Naponta szellőztessük 5—10 percig, nehogy a szárdarabok elrothadjanak. A szaporításhoz meglehetősen magas, 27 °C körüli hőmérsékletre van szükség. Kb. három hét elteltével, amikor megjelennek az első levelek, vegyük le a fóliát és ültessük el őket.

Szaporítás hajtásról
Ha nem akarjuk feldarabolni a jukkánkat, próbálkozzunk hajtással. A szárdarabon fejlődött hajtást óvatosan törjük le és hagyjuk pár napig száradni. A pár nap elteltével ültessük el homok és tőzeg keverékével töltött ládába vagy cserépbe, majd ha gyökeret eresztett, ültessük át.

NÖVÉNYDOKTOR
A leveleken látható szürke réteg gombás megbetegedés jele. Kevesebbet öntözzünk és trágyázzunk. Különösen az erősen nitrogéntartalmú trágyákat kerüljük. Változtassunk a fényviszonyokon és az elhelyezésen is.
A barna rovarok a levelek alatt általában pajzstetvek. Spirituszba mártott vattával távolíthatjuk el őket.
EA Sárga levelek fényhiányra utalnak. Tegyük világosabb helyre, és távolítsuk el a sárga leveleket.

Monsztéra

A képen még viszonylag kisméretűnek látszó monsztéra az évek során hatalmas szobanövénnyé nőheti ki magát. Helyének kiválasztásánál ezt vegyük figyelembe.

Őserdei hangulatot árasztó növényóriás
A monsztéra hosszú léggyökereinek segítségével kapaszkodik fel az őserdei fákra. Szobai körülmények között nevelve azonban a léggyökerek kapaszkodó képessége elvész: ha tehát a növényt növényes-fára futtatva vagy mohakaró mellett szeretnénk nevelni, ki kell kötöznünk.

Karéjos levelek
A kifejlett monsztéra levelei tányér nagyságúak lehetnek. Mindkét oldaluk mélyen, csaknem az erekig szeldelt. A fiatal növény levelei szív alakúak és összefüggőek. Csak akkor válnak karajossá, amikor már több levél fejlődött ki. Ha egy idősebb példány újra összefüggő leveleket hoz, az a fényhiány jele. A növény ily módon igyekszik növelni a levelek felületét, hogy a kevés fényből minél több energiát raktározhasson el.

A monsztéra levelei átlyukadóak és mélyen szeleteltek.

Egyszerű gondozás
A monsztéra a szoba sötétebb sarkában is jól fejlődik, télen elviseli a fűtött lakás hőmérsékletét és nem túlzottan érzékeny a száraz levegőre.

Gyökerek a levegőben
Minél nagyobbra nő a monsztéra, annál több léggyökér fejlődik a törzs mentén. Ezek végül olyan hosszúra nőnek, hogy néha a padlóra is lelógnak. Sokan levágják a léggyökereket, ezt azonban megsínyli a növény. Akkor járunk el helyesen, ha vízzel teli edénybe állítjuk, vagy a földbe tűzzük őket. így a növény további tápanyagokat képes felvenni, földbe tűzve pedig támasztékul is szolgálnak a léggyökerek. Ily módon a monsztéra jobban nő és fejlődik.

Sokféleképpen szaporítható
A monsztérát elvileg bármely ismert módszerrel, az év tetszőleges időszakában szaporíthatjuk. A vetést azonban olykor lehetetlenné teszi, hogy nem jutunk hozzá a magokhoz.

Gyökereztetés mohában
Ez a szaporítási mód - amelyet fás szárú növényeknél, elsősorban a szobafikusznál alkalmaznak - magán a növényen történik. Nem vágjuk le a hajtást, hanem a kívánt helyen, egy rügynél késsel ferde metszést ejtünk. Az így keletkezett résbe kitámasztásul dugjunk apró kavicsot, és a metszés
helyét burkoljuk be nyirkos mohával vagy tőzeggel, majd műanyag fóliával. A gyökerek körülbelül két hónap alatt fejlődnek ki. Ekkor vágjuk le a hajtáscsúcsot, és ültessük cserépbe az új növényt.

Dugványozás
Dugványként használhatunk hajtáscsúcsokat vagy törzsdarabokat. A nyirkos tőzeghomok keverékbe tűzött hajtáscsúcs-dugványok rövid idő alatt meggyökeresednek. A törzsdugványokat legalább két levélrüggyel vágjuk le, és függőlegesen tegyük a földbe. Nemsokára kifejlődnek a gyökerek, és kinő az új hajtás.

NÖVENYDOKTOR
□ A leveleken látható elszíneződések és foltok napégés nyomai. Ne tegyük a növényt perzselő napsütésre, mert azt nem viseli el.
□ Ha az idősebb példányok levelei összefüggőek és nem átlyukadóak, a növény túl kevés fényt kap. Keressünk számára világosabb helyet.
□ A takácsatkák sajnos gyakran megjelennek a télen száraz, meleg helyiségben tartott növényen. A nem túl nagy példányokat zuhany alatt, felülről lefelé haladva tusoljuk le, egyébként használjuk a megfelelő rovarölő szert.
□ A levéltetveket alkoholba mártott vattás pálcával távolíthatjuk el.

Királybegónia

Királybegónia (Begonia x rex-cultorum)

A királybegónia legszebb részei természetesen a színpompás levelek. A jelentéktelen virágokat nyáron távolítsuk el, hogy ne zavarják a levelek fejlődését.

Színpompás levelek
A királybegóniát elsősorban gyönyörű levelei miatt szeretjük és értékeljük. A fejlődő virágok nemcsak mellékesek, hanem zavaróak is.
Ami a növény leveleinek színpompáját illeti, aligha tud más növény versenyre kelni vele. Néha joggal hihetjük, hogy a növényen a szivárvány összes színe megtalálható. Létezik ugyan a zöld és a piros alapszín, de ezekhez szinte metálszerű színek és árnyalatok is keverednek. A levelek formája változó. Egyes esetekben ovális, máskor szív alakú.

Virágok nyáron
Nyár közepén hirtelen apró, rózsaszín virágok jelennek meg a növényen, de a színpompás levelek között egyáltalán nem feltűnőek. Legjobb ezeket a virágokat lecsípni, hogy a levelek több energiához jussanak.

Gondozása nem olyan egyszerű
A királybegónia nem tartozik a könnyen gondozható növények közé. Természetes körülmények között trópusi területek erdeiben él. Próbáljuk meg a lakásban is megteremteni ezeket a körülményeket.

Helyes gondozás egész évben
 
Nyár
A meleg évszakban a királybegónia gondozása nem okoz nehézséget. Víz- és tápanyagigénye hasonlít a többi növényéhez. Figyeljünk azonban arra, hogy a földje soha ne száradjon ki, a levegő páratartalma ne legyen túl alacsony (állítsuk a cserepet vízbe rakott kavicsokra), és ne tegyük a növényt közvetlen napfényre. Amint a virágok megjelennek, rögtön csípjük le őket.

Ősz és tél
Ha csökken a fénymennyiség, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét is. Tápoldatot ilyenkor már egyáltalán ne kapjon. Ebben az időszakban gyakran megtörténik, hogy a növény leveleinek egy része lehullik, de ne ijedjünk meg, ez természetes folyamat. Figyeljünk arra, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk a növény számára, és ne kerüljön túl közel a fűtőtesthez.

Tavasz
A nappalok hosszabbodásával a növény kapjon ismét több vizel. és áprilistól vagy májustól kezdve tápoldatot is. Márciusban vagy áprilisban ültessük át.

Levéldugványok
A királybegónia szaporítása nagyon érdekes, ugyanis levéldugványról történik. Vágjunk le egy jól fejlett levelet, szár nélkül. Fektessük le az asztalra, és éles borotvapengével vágjuk át több helyen is a fő levéleret. Ezt követően a levelet helyezzük vízszintesen a földfelszínre, és hajcsat vagy kavics segítségével szorosan rögzítsük a földhöz. A cserepet tegyük meleg, világos helyre. Az elvágott erek mellett fejlődő kis növénye kel törjük le, és ültessük külön.



NÖVÉNYDOKTOR
Ha rothadó részek jelennek meg a száron, a leveleken és a virágokon, növény túl sok vizet kapott, és valószínűleg a hőmérséklet is túl alacsony volt.

A száraz levélszélek, az összepöndörödött vagy kókadt levelek vízhiányra utalnak. A legjobb, ha a növényt vízzel teli edénybe állítjuk, míg a földje teleszívja magát nedvességgel.

A kis levelek, a gyenge hajtások és az elégtelen növekedés tápanyaghiány következménye. Az öntözővízhez adjunk több tápoldatot vagy ültessük át a tövet friss földbe.

A lisztharmatot a leveleken megjelenő fehér lepedékről ismerhetjük fal. A beteg részeket vágjuk le, a megmaradt növényrészeket pedig gombaölő szerrel védjük a fertőzéstől.

A szürkepenész szintén gombabetegség. Szürkésbarna penészréteg formájában jelenik meg a növényen. Nem elég, ha a növényt gombaölő szerrel kezeljük, hanem szárazabb helyet is kell keresnünk számára.

Kínai legyezőpálma

A kínai legyezőpálma levelei stilizált napkorongra vagy legyezőre emlékeztetnek. A lakásban szépen fejlődik, de idővel méretei már túl nagynak bizonyulhatnak.

Feltűnő szobanövény
A kínai legyezőpálma legyező formájú leveleiről kapta a nevét. Ezen a fajon kívül azonban több pálma is büszkélkedhet ilyen formájú levelekkel. Hazája érdekes módon nem Kína, hanem Dél-Ausztrália, ahol a nála is termetesebb fák árnyékában nő.

Hatalmas levelek
A legyezőpálma levelei hatalmasak, még a lakásban nevelt idősebb példányok levelei is elérhetik a 60-80 cm-es átmérőt. A levelek világoszöldek, néhány fajnál azonban ezüstös csillogású levéllemezekről is beszélhetünk. A levélfelület feléig bevágottak.

Magas páratartalom
A szobanövényként, dézsában tartott legyezőpálma különösen magas páratartalmat igényel. A leveleit rendszeresen permetezzük langyos, lágyított vízzel, különben a levélcsúcsok megbarnulnak. A megbarnult levélvégeket vágjuk le ollóval, de ügyeljünk arra, hogy az egészséges részeket ne sértsük meg.

A kínai legyezőpálma szaporítása
Mindig nagyszerű kikapcsolódás, ha magunk próbálunk növényeket nevelni. Egyes növényeknél ez egészen könnyű feladatnak bizonyul, másoknál viszont több odafigyelésre van szükség. A kínai legyezőpálma ez utóbbi csoporthoz tartozik. Annál nagyobb viszont az öröm, amikor próbálkozásunkat siker koronázza.

Friss mag
A magok a lehető legfrissebbek legyenek, ugyanis csíraképességük korlátozott. Áztassuk be őket rövid időre langyos vízbe, majd vessük őket virágföld, homok és tőzeg keverékébe. A földet jól nedvesítsük át. A friss vetést fedjük le üveglappal vagy szellőzőnyílásokkal ellátott átlátszó fóliával.

Legyünk türelmesek
A szaporítóládát tegyük meleg, világos helyre, legjobb, ha az ablakpárkányon, a fűtés fölött helyezzük el. Ilyen körülmények között azonban akár fél évig is eltarthat, amíg megjelennek az első sziklevelek. Természetesen a földet mindig tartsuk nyirkosán. Ha a csírázás megindult, csökkentsük a hőmérsékletet. Csak újabb fél év elteltével ültethetjük át a kis pálmákat a méretüknek megfelelő cserepekbe, de biztosítunk számukra továbbra is mérsékelt, alulról jövő meleget. Az átültetéshez használt földnek már nem kell olyan sok homokot tartalmaznia.

NÖVÉNYDOKTOR
□ A száraz, barna levélcsúcsok, valamint a foltos levélszélek túl alacsony páratartalomra utalnak. Permetezzük a növényt rendszeresen vagy használjunk elektromos párologtatót. Ugyanezek a tünetek tapasztalhatók, ha túl gyakran hozzáérünk a növény leveleihez.
□ A világos szélű, kerek, sárgásbarna vagy fekete foltok gombás megbetegedésre utalnak. Kezeljük a növényt a megfelelő gombaölő szerrel. Használatkor ügyeljünk a csomagoláson olvasható utasításra.
□ A levelek besötétednek, és száraz hatásúak lesznek, ha a növényt takácsatkák támadták meg. A levelek fonákján keressünk apró piros pontokat vagy finom pókhálóra emlékeztető szövedéket. Ha az atkafertőzés még nem súlyos, többszöri permetezéssel talán még megmenthetjük a pálmát. Súlyosabb esetben inkább váljunk meg a növénytől.


A kínai legyezőpálma a szobában tartható legszebb és legnagyobb pálmák egyike. Szerencsére meglehetősen lassan nő.

Kereklevelü sziklapáfrány

Ez az alacsony növekedésű, erőteljesen elágazó páfrány kiváló talajtakaró növény. Sok helyet igényel, mert apró levélkékből álló lombja szélesen elterül.

Gombokra emlékeztető levelek
A kereklevelű sziklapáfrány Új-Zélandon és Dél-Afrikában honos, de a mi éghajlati viszonyaink között is jól fejlődik. Nem túl igényes, tartsuk mérsékelt szobahőmérsékleten (télen legalább 12 °C-on), és öntözzük rendszeresen. A gyökérlabda sosem száradhat ki teljesen. A rozsdabarna száron elhelyezkedő, apró, kerek, bőrnemű levelei miatt gombpáfránynak is nevezik. A páfrány díszét, mivel nem virágos növény, hanem haraszt, szép formájú, sötétzöld levelei adják. Az egyes páfránylevelek fajtól függően 30-70 cm hosszúak is lehetnek.

Ősi növény
A páfrány a Föld egyik legidősebb növénye, már több millió évvel az ember megjelenése előtt létezett.
Sok páfránnyal ellentétben száraz helyet igényel. Világos, de közvetlen napfénytől mentes ablakpárkányon megfelelően fejlődhet.

Talajtakaró tulajdonságok
A kereklevelű sziklapáfrány kiválóan társítható más növényekkel. Elegáns talajtakaróként, amelynek sűrűn álló levelei szélesen elterülnek, jól illik magasabb termetű, hasonló életfeltételeket igénylő színes virágú dísznövényekhez. Erre a célra virágládák és hengeres formájú edények különösen megfelelnek.

A nevelés sajátosságai
A kereklevelű sziklapáfrányt csak mérsékelten, de rendszeresen öntözzük, nyáron hetente egyszer, télen nagyobb időközönként. Más páfrányfajokkal ellentétben a vezetékes vízre nem érzékeny. Kedveli a száraz levegőt, tehát nem kell permeteznünk, de gyökérlabdája soha ne száradjon ki - ez ugyanis a növény pusztulását jelentené.

Szaporítás tőosztással
Mivel kúszó gyöktörzsű növény, átültetéskor több részre oszthatjuk.

Spórákkal történő szaporítás
Ez a módszer jóval bonyolultabb és időigényesebb, még akkor is, ha érdekes megfigyelni, hogyan fejlődnek ki a spórákból az új hajtások. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, érettek-e már a spórák, rázzuk meg az idősebb leveleket egy fehér papír felett. Ha a spórák finom porként hullnak le, akkor érettek.

Használjunk műanyag tálat és téglát
Öntsünk egy tálba 2-3 cm vizet, helyezzünk bele egy (előzőleg forralással fertőtlenített) közepes méretű agyagtéglát, majd terítsünk rá kb. 1 cm vastagságban tőzeget. A spórákat szórjuk ki a tőzegre, a tálat pedig borítsuk le üveglappal. Ha a kövön már zöldes bevonatot látunk, az előtelepeket áttűzdelhetjük kis cserepekbe. Kezdetben húzzunk a cserépre szellőzőnyílásokkal ellátott fóliát, hogy megvédhetjük a növényeket.

Kis páfránykert
A kereklevelű sziklapáfrányt legjobban a bordapáfrány-nyal (Blechnum) és a trópusi madárfészekpáfránnyal (Asplenium nidus) társíthatjuk. Ültessük a növényeket egymástól elegendő távolságra, hogy mindegyikük megfelelően fejlődhessen.

Diffenbachia

Diffenbachia (Dieffenbachia maculata)

A diffenbachia ovális levelei a fajtától függően lehetnek fehér foltosak, zöld szegélyűek vagy melírozottak. A kevés gondozást igénylő növények közé tartozik, de magas páratartalmú levegőt igényel.

Ideális szobanövény
A diffenbachiát a bécsi botanikus kert főkertészéről, J. Diffenbachról nevezték el sokévi, érdemekben gazdag szolgálata elismeréséül. A növény a trópusi Közép és Dél-Amerikából származik, ahol elsősorban Brazília és Kolumbia esőerdeiben honos.
Mérgező nedvétől eltekintve ideális szobanövény. Ha gyermekünk van, vagy háziállatot tartunk, inkább mondjunk le erről a növényről. Lehetőleg viseljünk kesztyűt, amikor visszavágjuk a növényt, letörjük a leveleit, vagy amikor egyéb más módon a diffenbachia nedvével érintkezésbe kerülhetünk. A bőrön kiütéseket okoz, ha pedig szájba kerül, a nyelv teljesen felduzzad tőle.

Újabb változatok
A diffenbachiának számos különböző színű és levélmintázatú fajtája kapható, melyek mind néhány alapfajtára vezethetők vissza. A ’Camilla’ fehér vagy krémszínű levelein vékony zöld szegély fut körbe. Ez a Diffenbachie maculata ’Compacta’ természetes változata. Természetesen új fajták nemesítése is folyik.
A kevés gondozást igénylő növények közé tartozik, de magas páratartalmú levegőt igényel.

A növény szaporítása
Ha a diffenbachia már túl nagy, több növényt csinálhatunk belőle. Ne feledkezzünk meg azonban a mérgező, savas nedvről! Használjunk gumikesztyűt, majd a munka befejeztével alaposan mossunk kezet.

1. Csúcshajtások
Ha a növény túl magasra nőtt és csupasz a szára, vágjuk le a csúcsot ás tegyük vízbe, míg gyökeret nem ereszt. Ekkor ültessük tápanyagban gazdag földbe.

2. Szárdugványok
A szárat is feldarabolhatjuk dugványokra. Minden darabon hagyjunk azonban egy „szemet” (ezek azok a pontok, amelyekből az Új levelek fejlődnek ki). Fektessük a szár- darabot vízszintesen a földre Úgy, hogy a szem felfelé nézzen. Borítsuk le műanyagzacskóval (mini melegház) és biztosítsunk 24 ‘C-os hőmérsékletet. Körülbelül három hét után kialakulnak az új gyökerek, és megmutatkoznak az első hajtások is.

3. Gyökérsarjhajtások
Ha egy idősebb növény egyszer már virágzott, a törzsénél gyakran kicsi, Új növények jelennek meg. Ezeket nagyon óvatosan leválaszthatjuk, ás külön cserépbe ültethetjük. Először meglehetősen meleg helyre helyezzük õket.
Fontos a tiszta kés
A dugványok levágásához tiszta, kifőzött kést használjunk, ugyanis a növény nagyon érzékeny a baktériumokra.

NÖVÉNYDOKTOR
A diffenbachiára tulajdonképpen csak a baktériumok jelentenek komoly veszélyt. Amennyiben megtámadják, először a levelek fonnyadnak el majd később az egész növény. Sajnos ilyenkor nincs más megoldás, ki kell dobni a növényt, mielőtt más növényeket is megfertőzne. A fonnyadó diffenbachiát már nem lehet megmenteni. A cserepet ás az alátétet minden esetben fertõtlenítsük, mielőtt újra felhasználnánk.
Télen, a fehérfoltos fajtákon néha barna levélfoltok jelennek meg. Ennek magyarázata nagy valószínűséggel a fényhiány, mivel ez a tünet napsütéses időszakban soha nem észlelhető. A baktériumfertőzéssel ellentétben ezek a foltok szárazak.
A diffenbachiát a takácsatkák is megtámadhatják. Ilyenkor a levelek lehullnak. Általában segít a rovarirtó szer, amellyel az egész növényt be kell permetezni.

Csüngőágú fikusz

Csüngőágú fikusz  (Ficus benjamina)

Az örökzöld, dekoratív csüngőágú fikusz a legkedveltebb szobanövények közé tartozik. Igénytelen és könnyen kezelhető. Ha hajtásvégeit nem vágják le, akár több méter magasra is megnőhet.

Szereti a meleget
A csüngőágú fikusz Számára a 20—25 Celsius fokos nyári és a minimum 17 Celsius fokos téli hőmérséklet a legmegfelelőbb. Ha nem éri közvetlen napfény, akár a 30 Celsius fokos hőmérsékletet is elviseli. Ha nagyon meleg van, naponta permetezzük a leveleket langyos vízzel.

Általános virágföld
A csüngőágú fikusz jól fejlődik általános virágföldben. Nincs szüksége rendszeres átültetésre: csak akkor kell átültetnünk, ha növekedése abbamarad, vagy kinövi a cserepet. Szereti viszont, ha minden évben friss földréteget töltünk a cserépbe.

Állítsuk a növényt világos helyre
A csüngőágú fikusz nem igényel optimális fényviszonyokat, de ha túlságosan sötét helyen áll, kevesebb levelet hajt. Ez a probléma mesterséges fénnyel megoldható. Irányítsunk egy, a növények megvilágítására alkalmas lámpát a fikuszra, és a kiszáradás elkerülése érdekében rendszeresen permetezzük a leveleket.

Egy kis kényeztetés
A csüngőágú fikusz levelei rendszerint üde zöldek, de idővel a mész és a por hatására elveszíthetik fényüket. Ebben az esetben óvatosan mossuk le a leveleket desztillált vízzel, majd permetezzünk rájuk egy kevés levélfényt. A sovány tejtől is fényesek lesznek a levelek.

Nyugodtan vágjuk vissza
Ha a csüngőágú fikusz elérte a kívánt magasságot, vágjuk le a hajtás- csúcsokat.

Decembertől januárig ne trágyázzuk
A növénynek szüksége van pihenőidőre, ilyenkor ne trágyázzuk. Ha mesterséges fényt kap, adjunk neki kéthetente egy kevés trágyát.

A csüngőágú fikusz szaporítása
A növényt a friss csúcs- vagy oldalhajtásokról a legkönnyebb szaporítani. A legkedvezőbb időszak a tavasz. A dugványok 8—10 cm hosszúak legyenek, és pontosan egy levélpár fölött vágjuk le Őket. A vágási felületet valamilyen hormonkészítménybe is bemárthatjuk, mielőtt a dugványt a homok-tőzeg keverékbe elültetnénk. A cserepet állítsuk az ablakpárkányra, a fűtőtest fölé (az alulról jövő meleg serkenti a gyökérképződést).

Az idősebb növények metszése
Ha nem akarjuk, hogy a csüngőágú fikusz egy bizonyos magasságot meghaladjon, távolítsuk el az új csúcshajtásokat. Erőteljes visszavágás esetén kenjük be a vágási felületet porított faszénnel, hogy a növény ne veszítsen sok nedvességet. Ha azért hullajtja a leveleit, mert túl sötét helyen állt, a visszavágás serkentheti a növekedést. A léggyökereket ne távolítsuk el!

NÖVÉNYDOKTOR

A levelek megsárgulását vagy barna foltosodását rendszerint a levelek fonákjához tapadó takácsatkák okozzák. Távolítsuk el a beteg leveleket, és kezeljük a növényt rovarölő szerrel.

A csüngőágú fikuszt a pajzstetvek és a gyapjastetvek is megtámadhatják. A gyapjastetveket vattaszerű viaszbevonatukról ismerhetjük fel. Szórványos megjelenésük az egészséges növényeket kevésbé károsítja, ha a kártevőket eltávolítjuk. Mielőtt a vegyszerekhez nyúlnánk, próbáljuk meg alkohollal átitatott vattacsomóval eltávolítani a kártevőket.

Barna foltok, levélhullás: rendszerint fény- vagy vízhiány okozza.

Cikász

Több mint 100 millió éves

A még ma is létező cikászfajták élő bizonyítékai azoknak az ősi növényeknek, melyek a földtörténeti őskorban, a triász és kréta időkben, mintegy 100-130 millió évvel ezelőtt éltek.

Nő- és hímnemű növények
A törzsépítő páfrányok (Cycadacea) ritka családjának ezen tagjai fejlődésükkel a virágos és spórás növények közötti átmenetet alkotják. A petesejtek megtermékenyítése inkább a spórás növények, állatok és az ember szaporodásához hasonlít - és nem a virágos növényekéhez. A hímivarsejtek a virágos növényekkel ellentétben mozgékonyak. A cikász lehet vagy nő- vagy hímnemű növény. A botanikusok ezt kétlakiságnak nevezik.

A tűlevelű fákkal rokon
Bár növekedése miatt a pálmákhoz hasonló, botanikailag mégsem közéjük tartozik. Inkább a tűlevelű fákkal áll rokonságban. A legtöbb cikásznak fa jellegű, henger- vagy gumó formájú törzse van és nagy, kemény, méteres hosszúságú pálmalevelei. A pálmalevelek sötétzöldek, egymáshoz közel álló tűkkel, melyek a levél végén inkább tüskére hasonlítanak. A hosszú, merev, sokáig megmaradó cikászlevelek voltak korábban az ismert „virágvasárnapi pálmalevelek”. Manapság a legszebb és legnagyobb cikászokat a botanikus kertek melegházában találjuk.

Szágófa
A mi Cycas revolutánk Jáva szigetéről, Kínából vagy Japánból származik. Szágópálma vagy szágófa néven is ismeretes. Találó megfogalmazás a „visszakunkorodott levelű szágófa”. A levelek széle kunkorodik vissza; a szár beléből szágólisztet nyernek. Ma a cikászokat szinte mindenütt termesztik, többnyire üvegházakban.

Méret és növekedés
Az idősebb cikászok elérhetik egy fa magasságát is. Ez azonban hosszú évekig is eltarthat.

Virág és illatA cikász minden második évben egyszer virágzik, Hím- és nőnemű virágokkal, két különböző növényen. A virágok jelentéktelenek. A hímnemű növényeken vastag, golyó formájú virágzat található, a nőneműek egyes szélén magokat termelnek.

Fény és hőmérsékletTavasszal és nyáron a félárnyékos-árnyékos, télen a világos hely ideális. A cikász meleg helyet igényel: hajtatáshoz 25 Celsius fokot, nyáron 22 Celsius fokot, teleltetéshez 15 Celsius fokot. Az idősebb növények egy kevés napfényt is eltűrnek.

Öntözés és trágyázás
Télen a cikász csak kevés vizet igényel. Bőséges öntözésre és trágyázásra csak az első levelek megjelenésekor van szükség. A levegő nedvességtartalma legyen magas: rendszeresen permetezzük vízzel a növényt. Az időnkénti zuhanyozás lemossa a pálmalevelekről a port.

Föld és átültetés
Tavasszal a növényt új, de nem túl nagy csrépbe kell tenni, félnehéz homokkeverékbe.

Nyesés, visszavágás
A csúnya, öreg pálmaleveleket tőből lehet levágni.

Szaporítás
A cikászt magról, oldalhajtásokkal, vagy szárdarabokkal lehet szaporítani.

Környezet
A cikász rendkívül szép egyedi növény-különösen az idősebb példányokat kell úgy elhelyezni, hogy minden oldalról jól láthatóak legyenek. A padlóra téve is igen jól mutat egy színes levelű borostyán vagy egy kúszófüge társaságában.

Buzogányfa

Buzogányfa (Beaucarnea recurvata)

A buzogányfa palackhoz hasonló törzse vizet raktároz szárazság idejére.
A növény érdekes alakjával hívja fel magára a figyelmet. Mivel gondozása egyszerű, laikusoknak is bátran ajánlhatjuk.

Minek köszönheti alakját a buzogányfa?
A buzogányfa levelei a Vele közeli rokonságban álló és szintén az agávéfélék családjába tartozó bunkósliliom formáját idézik, a növény alsó része azonban buzogányra emlékeztet. A törzs megvastagodott alapja ugyanis nedvesség- és tápanyagraktárként működik.

Őshazája Mexikó
A buzogányfa Dél-Mexikóból származik. Egy részük hatalmas, teljesen kifejlett példányként kerül Európába. Ezek nagyobb középületek díszítésére szolgálnak. A hétköznapi felhasználók azonban jobban teszik, ha kisebb, fiatal növényt vásárolnak, vagy maguk nevelnek buzogányfát magról. A fiatal növények levelei egyébként közvetlenül a gumóból fejlődnek, a magas törzs csak valamivel később fejlődik ki.

Hosszú levelek
A buzogányfának hosszú, ringó levelei vannak. Fontos, hogy a növény szabadon — például dobogón — álljon, mert így érvényesül leginkább a különös módon kissé felfelé ívelő leveleinek szépsége.

A nyaralás nem probléma
A tavaszi és nyári növekedési időszakban rendszeresebb, nagyobb mennyiségű öntözést igényel a buzogányfa, ám egy bizonyos felkészülési idő elteltével akár kéthárom hétre is magára hagyhatjuk, és minden gond nélkül elmehetünk nyaralni.

Otthoni szaporítás magvetéssel
Február végétől április elejéig magunk is vethetünk buzogányfát magról. Biztosabb sikerre akkor számíthatunk, ha miniatűr üvegházat és a szaküzletekben készen kapható vető- földet használunk. Az üvegház helyett megteszi a hétköznapi virágcserép is, melyet üveglappal fedünk le. Az edényt állítsuk a fűtőtestre, ahol alulról elegendő meleget kap, körülötte pedig 20—25 Celsius fokos a hőmérséklet. Ha kikeltek a kis növények, tegyük őket világos helyre, de ne közvetlenül a napra. Még ilyenkor is ajánlatos a fedőlap használata, de időről időre gondoskodjunk megfelelő szellőzésről, hogy elkerüljük a páralecsapódást. Amikor a növények már elég nagyok, ültessük őket külön cserépbe, és tartsuk a földet egyenletesen nedvesen, de ne vizesen. Buzogányfa-magot szak- üzletben vásároljunk, házilagos előállítása ugyanis laikusok Számára túl nehéz feladat lenne. Sok más növénnyel ellentétben a buzogányfa jól csírázik, és magja meglehetősen hosszú ideig eltartható.

NÖVÉNYDOKTOR
A buzogányfát általában ritkán támadják meg kártevők vagy betegségek.

A takácsatkák megjelenésére olykor számítanunk kell. A kezdeti stádiumban a leveleket enyhe mosogatószeres oldattal egyenként mossuk le, majd óvatosan szárítsuk meg a leveleket. Azonnal bevethetjük a rablóatkákat is. Ezt a szabad szemmel alig észrevehető természetes ellenséget szaküzletben szerezhetjük be. Súlyosabb esetben a növényt többnyire még kémiai szerekkel sem lehet megmenteni.

A levélfonákon ülő pajzstetveket éles késsel kaparjuk le, majd az érintett helyeket alkoholba mártott vattával töröljük át.

Banán

A banán szobanövényként még újdonságnak számít, ezért ritkán találkozhatunk vele. Lakásban való tartásra csak a törpe változatok alkalmasak, de ezek is gyors növekedésűek és sok helyet igényelnek.

Érdekes, örökzöld növény
A banán Közép- és Dél-Amerika, illetve Kelet-Ázsia trópusi területein honos évelő növény. Csaknem 100 éve a földközi-tengeri országokban is megtalálható. Szobanövénynek csak a Musa acuminata, a Kanári szigetekről származó törpebanán, és az Ensete, a díszbanán alkalmas. A mi éghajlati viszonyaink mellett termésre nem számíthatunk. A hat méter magasra növő valódi, gyümölcstermő banán nem szobanövény. Törzsét az egymással szorosan összezáródó levélnyelek alkotják. A legalsó levelek az egészséges példányokon is elhalnak.

A törpék is óriások lesznek
A törpe banánok is csakhamar kisebb óriásokká fejlődnek. A csaknem egy méter hosszú, 30-40 cm széles levelek szélei keresztben, a főér irányába enyhén behasadozottak, ezáltal pálmalevélhez hasonlóan visszahajlanak.
Nagy helyigény
A törpebanán kiváló szobanövény, a legmegfelelőbb hely számára egy tágas télikert.

Szaporítás
A kereskedelmi célra termesztett törpebanánt kizárólag vegetatív úton, azaz sarjakról vagy sejttenyésztéses eljárással szaporítják.
Erőteljes sarjhajtások
Az idősebb növények a törzs alapi részénél sarjhajtásokat fejlesztenek, amelyek az anyanövény elhalása után tovább növekednek. Emeljük ki a növényt a cserépből, és válasszuk le az oldalhajtásokat gyökérrel együtt. Amennyiben az anya-tő még életképes, ültessük át egymagában friss földbe.

Megfelelő drénréteg
A sarjhajtásokat óvatosan tisztítsuk meg, vágjuk vissza a gyökereket.
A cserép aljára helyezzünk 5-10 cm vastagságban apróbb kövekből álló drénréteget, majd szórjunk rá 5-10 cm vastagságban földet. Ültessük el a sarjakat, a földet erősen nyomjuk a gyökerekhez. Alaposan öntözzük meg, és tartsuk a cserepet egyenletesen melegen, nyirkosán. A díszbanán nagyon ritkán kapható magjait vetés előtt két nappal áztassuk be. A vetést fedjük le üveglappal vagy fóliával, amíg a gyökerek kifejlődnek.

NÖVÉNYDOKTOR
□ Ha a leveleken száraz foltok jelennek meg, szegélyük pedig megbarnul, túl szárazon tartjuk a növényt. Öntözzük többet és növeljük a páratartalmat.
□ Ha a növény fejlődése visszamarad, ültessük át a tövet friss, tápanyagban gazdag talajba, nagyobb cserépbe.
□ Ha a leveleken rothadási helyek alakulnak ki, a növény alacsony hőmérsékleten túl sok vizet kapott vagy a gyökerek pangó vízben állnak. Gondoskodjunk a víz megfelelő elvezetéséről, és óvatosabban öntözzük.
□ A levelek fonákján, a főér hosszában rendszertelenül megjelenő foltok gyapjastetvek jelenlétére utalnak. Enyhébb mértékű fertőzés esetén alkoholos vattával eltávolíthatjuk a kártevőket, súlyosabb esetben azonban csak megfelelő rovarirtó szer segíthet.
□ Ha a levelek károsodottak, a növény huzatban állt, vagy elővigyázatlanul gondoztuk.

Alokázia

Alokázia (Alocasia)
Az Alokázia az ismert leveles dísznövények egyik legszebb faja. Szobai kultúrában csak akkor fejlődik valóban jól, ha a levegő elég párás, ezért jobb, ha télikertben tartjuk.

Különleges délszaki zöld növény 
Az Alokázia a Csendes-óceán trópusi éghajlatú partvidékeiről származik. Korábban a Colocasia nemzetséghez tartozott, amíg az Alocasia nemzetséget el nem különítették. Az alokázia a közös múltra való tekintettel közeli rokonságban áll az óriás és a hasznos táróval. Ez utóbbi gyökértörzsét délkelet-ázsiai országokban és csendes-óceáni szigeteken főzve vagy pirítva fogyasztják. Az Alokáziának is hasonló formájú, ám emberi fogyasztásra alkalmatlan gumója van. Az Alokáziának mintegy 70 különböző vadon élő faja ismeretes. Pajzs vagy nyíl alakú, erőteljes erezetű levelei hosszú száron ülnek. Színük gyakran eltér a szokásos zöldtől. Mivel a kontyvirágfélékhez tartoznak, virágaik is a családra jellemző alakúak.

Nagy helyigényű
Némely alokázia-faj embermagasságúra is megnő, ha megfelelő helyen tartjuk, és helyesen gondozzuk. Az elhelyezés azonban nemcsak ezeknél az óriás példányoknál okoz gondot, hanem a kisebbeknél is, mert a terjeszkedéshez azoknak is sok helyre van szükségük. A növény ugyanis egyre nagyobb és hosszabb szárú leveleket hoz. Évekig is eltart, míg a növény mérete gondot okozhat. Terebélyesedését meggátolhatjuk, ha az alokáziát kis méretű cserépben tartjuk.

Tipp:
Az Alokázia sok meleget igényel. A téli nyugalmi időszakban se süllyedjen a levegő hőmérséklete 18 Celsius fok alá.

Néhány faj
Szobai körülmények között tartható fajok közül a legismertebb az A. sanderiana. Fémesen csillogó, lecsüngő leveleit fehér erezet díszíti, a hullámos levélszélek szintén fehérek. Az egyéb fajok érzékenyebbek.
A Borneóról, illetve a Malakka-vidékről származó A. lowii sötét színű levelein 8—9 ér fut végig. Az A. cuprea (más r’ A. metallica) leveleinek felszíne rézszínű, fonákja lila, erezete sötét árnyalatú.
A sorban az utolsó ismert szobai faj a Jáva szigetéről származó A. plumbea, nagyméretű, lilászöld levelekkel. A különböző alokázia-fajok keresztezése során arra törekedtek, hogy a növény szépségét az erőteljes felépítéssel ötvözzék.

Az alokázia szaporítása
Az alokáziát tőosztással szaporíthatjuk a legegyszerűbben. Célszerű ezt a tél végi átültetéskor elvégezni. Ha a földet, amennyire lehet, eltávolítjuk a gyökerekről, felfedezhetjük rajtuk a kis hajtáskezdeményeket.
Daraboljuk fel a gyöktörzset éles, tiszta késsel. Ügyeljünk arra, hogy mindegyik részen legyen hajtáskezdemény. A vágási felületeket szórjuk be faszénporral, hogy megakadályozzuk a rothadást. Ezután fektessük a gyökérdarabokat vízszintesen nedves tőzegkorpával teli cserépbe. Borítsunk rá szellőzőnyílásokkal ellátott fóliát, majd állítsuk lehetőleg meleg helyre, akár közvetlenül a fűtőtestre.
A földet tartsuk enyhén nyirkosan. Ha megjelennek a hajtások, öntözzük bővebben, és egy idő után kezdjük el trágyázni.

NÖVÉNYDOKTOR
A takácsatkák mindig akkor jelennek meg, ha túl száraz a levegő. Az első észrevehető jel a levélrészek elszáradása, később a levelek hónaljában finom szövedék észlelhető. Ha a kártevők csak kis mértékben támadták meg a növényt, elegendő az erős vízsugárral (kézi zuhannyal) végzett lemosás. Komolyabb esetben alkalmazzunk szaküzletben kapható rovarirtó szert. Használhatunk földbe szúrható növényvédő rudacskát is, de mindenképpen gondoskodjunk a nagyon magas páratartalomról, különben újabb támadásra számíthatunk.

Az idősebb levelek elszáradása normális folyamat. Az elszáradt leveleket óvatosan vágjuk le.

A növényen olykor gyapjastetvek is előfordulnak. A megtámadott részeket alkoholba mártott vattapamaccsal töröljük át. Egy óra múlva mossuk le vízzel a leveleket.