A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaktuszok/pozsgások és broméliák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kaktuszok/pozsgások és broméliák. Összes bejegyzés megjelenítése

Bíborlilás szakállbromélia

Bíborlilás szakállbromélia (Tillandsia cyanea)

A broméliák családjában a több mint négyszáz fajt számláló szakállbromélia nemzetség a legnépesebb. A legismertebb fajt, a bíborlilás szakállbroméliát mutatjuk be.




A broméliák vízfelvétele
A szakállbroméliák a sok szempontból érdekes broméliák közé tartoznak. A trópusi és szubtrópusi vidékeken, a hűvös hegyvidéki erdőkben, a szárazabb területeken, valamint az esőerdőkben egyaránt megtalálhatók. Néhány fajuk még a fák ágain is otthonosan érzi magát. Sokukra jellemző a sajátos vízhasznosítási mód. Rozettaszerűen növő tőlevélrózsáik közepe tölcsérszerű: a levetek kifelé hajtanak, és az eső- vagy öntözővizet vályúszerűen a tölcsérbe vezetik. Így a szárazabb időkben is elegendő mennyiségű víztartalék áll rendelkezésükre. Ez az öntözési módszer természetesen a lakásban nevelt broméliák esetében is követendő: az öntözővizet öntsük nyugodtan közvetlenül a levéltölcsérbe, de havonta egyszer ürítsük ki belőle az ott összegyűlt vizet.


Kicsi a gyökérzete
Természetes életmódja következtében csak kis tömegű gyökérzetre van szüksége, Így kisebb cserépben is kiválóan érzi magát. Laza, morzsalékos táptalajt igényel, az általános virágföld nem megfelelő számára. Használjuk humuszban gazdag föld, sok tőzeg és kéregdarabok keverékét, vagy a kereskedelemben készen kapható orchideaültetőközeget.
Néhány szakállbroméliát, természetes környezetéhez hasonlóan, faágakon is nevelhetünk. A gyökereket göngyöljük tőzegmohába, majd erősítsük a növényt egy ágvillába vagy egy darab fakéregre.


Nincs nyugalmi időszaka
A legtöbb növény fejlődésére a következő éves ritmus jellemző: a növekedési időszak mintegy hét hónapig tart (kevés kivételtől eltekintve tavasszal és nyáron), míg a nyugalmi időszak az év többi hónapjaira (általában ősszel és télen) esik, amikor erőt gyűjt a következő növekedési időszakhoz.
A szakállbroméliáknak a többi broméliához hasonlóan nincsen nyugalmi időszaka, az év során alig változnak. Előfordulhat, hogy tél közepén látványosan fejlődnek, amikor a többi növény már javában pihen. Ez egyben azt is jelenti, hogy egész évben ugyanúgy kelt gondoznunk őket: rendszeres öntözést, tápanyag-utánpótlást és gyakori párásítást igényelnek.


NÖVÉNYDOKTOR
A bíborlilás szakállbromélia legnagyobb ellensége a túlzott öntözés. Kis gyökértömege lévén csak kevés vizet tud felvenni, ezért könnyen rothadni kezd, ha túlöntözzük.
A túl alacsony hőmérsékletet nem viseli el, legalább 18 C-ot biztosítsunk számára.
A kártevők ellen (takácsatkák, pajzs- és gyapjas tetvek) rovarirtó szerekkel védekezzünk.
A virágzás utáni hervadás természetes folyamat, a növény elhal. Ez akár hónapokig is eltarthat. A tövénél sarjak fejlődnek, amelyeket leválaszthatunk, és egyenként elültethetünk.


Méret és növekedés
A bíborlilás szakállbromélia alacsony növekedésű. A tőlevélrózsákból növő levelek kifelé hajlanak.


Virág és illat
Csak egyszer virágzik. Először a széles, kétélű murvalevelek jelennek meg, majd a kék vagy bíborlilás, kellemes illatú virágok is egyenként. Ha az utolsó virág is elhervad, a növény egy ideig még zöld marad, majd elpusztul.


Fény és hőmérséklet
Állítsuk a növényt a lehetőt legvilágosabb helyre, de óvjuk a közvetlen napfénytől. Ha árnyékos helyen áll, halvány színűvé válhat a virágzat. Tartsuk kellően meleg, 18—24 °C-os hőmérsékletű helyen.


Öntözés és trágyázás
Egész évben tartsuk a növény földlabdáját enyhén nyirkosan, és öntsünk vizet a levéltölcsérbe is. Mindig langyos, lehetőleg lágyított vízzel öntözzük. Szereti a magas páratartalmat, ezért naponta permetezzük. Havonta egyszer gondoskodjunk tápanyag-utánpótlásról. 


Föld és átültetés

Ha szükséges, tavasszal ültessük át laza, tőzeges földkeverékbe. Ne feledkezzünk meg a vízelvezető rétegről sem.


Szaporítás
Mielőtt az idős növény elhal, a tövénél sarjak fejlődnek. Ezeket akkor válasszuk le, amikor már fele akkorák, mint az anyanövény.


Nyesés, visszavágás
Nem szükséges.


Környezet

A bíborlilás szakállbromélia a meleg, zárt virágablakban érzi magát a legjobban.


Rubinkaktusz

A rubinkaktusz csúcsán lévő „eper" szinte olyan, mint egy piros bimbó. A valóságban azonban két kaktuszt láthatunk a fotón: a félmagas kaktuszra ráoltottak egy kisebbet.


Egy másik kaktuszra van szüksége, hogy éljen 
A rubinkaktusz nagyon gyakran szerepel az üzletek kínálatában. Az a tény, hogy fény hatására piros és szürke lesz, annak köszönhető, hogy nem tartalmaz klorofillt. Az eredeti növény zöld volt, a piros változat japán nemesítők munkájának eredménye. A klorofill hiánya miatt ez a kaktuszfajta azonban nem tudja tápanyaggá átalakítani a széndioxidot és a vizet. Ez a zöld alany feladata.

Mutáció

A gömbkaktuszok virágai általában fehérek, sárgák, rózsaszínűek vagy pirosak. A rubinkaktusz ezektől teljesen eltérő, mutáns változat. 1941-ben, amikor egy japán kaktuszgyűjtő elvetett egy csomag szokványos kaktuszmagot, legnagyobb csodálkozására piros kaktuszok fejlődtek ki belőle. Ezeket oltotta át más kaktuszalanyokra. Az új növények hamarosan világszerte keresetté váltak, és a későbbiekben még sárga és narancssárga változatok is társultak hozzájuk.

Egyszerűen nevelhető

A rubinkaktuszt egyszerűen nevelhetjük. Idővel a zöld alany és a piros oltvány egyaránt megnő. Alanynak általában Trichocereus fajokat vagy kék-fáklyakaktuszt (Myrtillocactus geometrizans) használhatunk. Ezek az alanynövények erőteljes növekedésűek, és könnyen gondozhatok. Az öntözésre sem kell különösebben ügyelnünk.

Hely
Igen fontos, hogy megfelelő helyet válasszunk a neveléshez, mert a piros szín közvetlen napfény hatására alakul ki a legszebben. Ha esztétikailag zavaró kis oldalhajtások képződnek a kaktuszon, éles késsel válasszuk le és használjuk oltványnak őket.

Oltás
Azért van rá szükség, mert a rubinkaktusz egyébként életképtelen lenne. Nem tartalmaz klorofillt, amelyre a fotoszintézishez szüksége lenne, vagyis nem tudja cukorrá alakítani a napenergia segítségével a széndioxidot és a vizet. Az oltás során két növényi részt - a rubinkaktusz oldalhajtását és az alanyt kényszerítjük arra, hogy összenőjenek. Fontos, hogy az alany életképes, erőteljes növekedésű, megfelelő magasságú és mindenekelőtt elég vastag legyen. Az oltást gyorsan kell elvégeznünk, mert a két vágási felületnek nem szabad beszáradnia. Az éleket ferdén vágjuk le. Az oltványt két hétig gumiszalaggal rögzítsük az alanyra.

NÖVÉNYDOKTOR

□ A gyökérnyakon jelentkező fekete rothadás  túl gyakori öntözésre utal. A megbetegedett növényt már nem lehet megmenteni.
□ Ha a növény zsugorodik, és a színe sötétebbé válik, gyakrabban és bőségesebben kell öntöznünk.
□ Ha az elszíneződött kaktusz lankad és hervad, minden bizonnyal gyökértetvek támadták meg. Adjunk az öntözővízhez ugyanolyan töménységben rovarirtó szert, mintha permeteznénk.
□ A gyapjas- és a pajzstetvek nagyon makacs kártevők.
A gyapjastetvek vatta-csomószerűen telepednek meg a növényen. A pajzstetveket a kiemelkedő, pajzsszerű barna foltokról ismerhetjük fel. A vegyszerek nem mindig hatásosak ellenük: próbáljuk meg csipesszel vagy éles késsel eltávolítani őket.
.

Pikkelyvirág

Pikkelyvirág  (Vriesea)

Ennek a broméliának a virágai tűzvörösek, csúcsai sárgák, maguk a virágok hosszúak, kard formájúak. A több hónapig tartó virágzás után a növény lassan elhal, de eközben számtalan sarjat nevel.

Rövid életű, de szép bromélia
A pikkelyvirág családja a legtöbb fajt számláló bromélia nemzetség. Összesen 150 különböző természetes változata ismert. Legtöbbjük őshazája Brazília. Ma már a világ minden részén üvegházakban nevelik. Ennek következtében a számos faj mellett számtalan fajta és hibrid is létezik.

Életszakaszonként eltérő gondozás.
A gondos helykiválasztásnál azt is figyelembe kell vennünk, milyen idős növényt szeret
Pikkelyvirágnénk elhelyezni. A fiatal növények ugyanis, mivel még levélrozettát és virágot kelt nevelniük, a hely szempontjából támasztanak bizonyos igényeket. Mindenekelőtt nagyon magas páratartalmat igényelnek, és világos, ám nem közvetlenül napos helyre van szükségük. Ha viszont a pikkelyvirág már virágot hozott, bárhol elhelyezhetjük, ahol elegendő fényt kap. Ilyenkor már nem támaszt különösebb igényeket, ugyanis a növény élete vége felé közeledik. Minél hűvösebb helyre tesszük, annál tovább nyílik a virága. Mielőtt a broméliák elpusztulnának, gondoskodnak az utánpótlásról.
A tő körül fiatal növényeket nevelnek. Mintegy hat hónap elteltével ezek a növények már elég erősek ahhoz, hogy az anyanövényről leválasszuk, és külön elültessük őket.


Zöld és színes

A pikkelyvirágok esetében két csoportot különböztetünk meg: a zöld levelűeket és a tarka levelűeket. Az első csoportba tartozik a sárga virágú, zöld csúcsú ormáslevelű pikkelyvirág (V carinata), és az apró termetű, széles, ovális virágú papagájvirágú pikkelyvirág (V. psittacina). A legismertebb a széles levelein rozsdabarna csíkokkal büszkélkedő sötétsávos pikkelyvirág (V splendens). E fajnak különösen sok hibridje létezik, Az írásjeles pikkelyvirág (V hyerogliphica) fekete keresztcsíkjai a hieroglifákhoz hasonlóan rendeződtek. Szobanövényként nem annyira érdekes, mert csak nagyon ritkán virágzik.


Virágot és sarjhajtást hoz

A saját nevelésű pikkelyvirág leghamarabb egy-, de legkésőbb három év elteltével virágzik. Az is előfordulhat azonban, hogy hiába várunk a virág megjelenésére. Ha kizárható, hogy a növény nem a fény hiánya miatt nem hoz Virágot, próbálkozzunk a következő trükkel. Tegyünk néhány almát a növény földjére, majd húzzunk fóliát a cserépre. Az alma olyan gázt (etilént) fejleszt, amely a növényt virágzásra készteti. Nemrégiben Hollandiában kifejlesztettek egy olyan szert is, amely a broméliákat virágzásra bírja.

Sarjnevelés
Ha úgy gondoljuk, hogy a virág elhervadása és a sarjnövények kész növénnyé fejlődése közötti idő túl hosszú, Van megoldás ennek az időszaknak a lerövidítésére is. A virágszárat már akkor távolítsuk el a növényről, amikor a virág hervadni kezd, vagyis amikor szépsége már úgysem a régi. A virágszárat a lehető legmélyebb ponton vágjuk le. Ily módon ugyanis a növény a megmaradt növényrészeket, nem padig a már félig hervadt virágot látja el tápanyagokkal. Ezen túlmenően a pikkelyvirág magról is szaporítható, de a magról való vetés nagyon időigényes művelet.

NÖVÉNYDOKTOR
Ha a levélvégek bebarnulnak, és zsugorodni kezdenek, a növény nem kap elég vizet. Nyáron a víz akár a rozetta tölcséreiben is állhat.
A csigák elsősorban a melegházakban nevelt broméliákat károsíthatják. Mivel éjjel előjönnek rejtekhelyükről, összeszedhetjük őket.
Ha a növény nem hoz virágot, valószínűleg túl sötét helyet választottunk számára.

TANÁCSOK

 
Méret és növekedés
A pikkelyvirág jellegzetes, nagy, tölcsér formájú levélrozettájú bromélia, Levelei akár a 4 cm szélességet a 40 cm-es hosszúságot is elérhetik. A levelek általában nagyon szép kereszt-csíkokkal díszítettek.


Virág és illat
Csak egyszer virágzik. Az általában sárga színű virágok piros fedőlevelekkel borítottak. Illatuk nincs.


Fény és hőmérséklet

A fiatal növények világos, ugyanakkor közvetlen napfénytől védett helyet, magas páratartalmat, és 20 C körüli hőmérsékletet igényelnek. A virágzó példányok az elhelyezést illetően már nem támasztanak igényeket.


Öntözés és trágyázás
Tavasszal és nyáron a földje legyen mindig mérsékelten nyirkos, télen viszont inkább tartsuk szárazon. Nyáron havonta egyszer kapjon tápoldatot. Fontos, hogy a növényt lágyított vízzel öntözzük.


Föld es átültetés

A broméliák a laza földet és a jó vízelvezetésű cserepet szeretik.


Nyesés, visszavágás

Nem kell nyesni.


Szaporítás

Sarjnövényeket nevel, ezeket vegyük le az anyanövényről, és ültessük külön-külön cserepekbe.


Környezet

A pikkelyvirág jól mutat epifita növények tartására használt fadarabokon. Virágzó
példányai kiemelt helyet érdemelnek.

Óriás sünkaktusz



Az óriás sünkaktusz átmérője elérheti akár a 80 cm-t is, de ehhez sok évnek kell eltelnie. A sötétzöld kaktusznak gyönyörű kontrasztot adnak a hosszú, sárga tövisek.


Olyan, mint a sündisznó
Az óriás sünkaktusz olyan kaktuszcsalád tagja, melynek fajaira nagyon is találóan illik a kissé tréfásan hangzó sünkaktusz elnevezés. Rengeteg tövisük miatt valóban sünre emlékeztetnek.
Ez a kaktusz Mexikó és az USA száraz vidékein őshonos, de a nálunk is pompásan érzi magát.

Sűrűn borítják a sárga tövisek

Az óriás sünkaktusz csaknem tökéletes gömb alakú. Hosszanti bordáit sűrűn borítják a hosszú, sárga tövisek. A gömb tetejét sárga, gyapjas csomó takarja, amiből az idősebbeknél (kb. 15 év után) szalmasárga virágok fejlődnek ki. A lakásban nevelt kaktuszok sajnos csak nagyon ritkán virágoznak.
Akárcsak a többi kaktusz, az óriás sünkaktusz is érzékeny a pangó vízre, ezért még nyáron, a növekedési időszakban se öntözzük túl gyakran.

Az óriás sünkaktusz egy éve

Az óriás sünkaktusz hazájában, Mexikó és az USA kősivatagaiban, az esős időszakban sok vízhez jut, amit hatalmas testében tartalékol a szárazabb időszakokra.

Decembertől februárig pihen
Ekkor állítsuk hűvös, de világos helyre, a hőmérséklet ne haladja meg a 10-12 °C-ot. A nyugalmi időszakban leáll a kaktuszok fejlődése, ami egyben azt is jelenti, hogy a növénynek nincs szüksége vízre, elegendő tartalékkal rendelkezik az előző hónapokból. Csak akkor kell néha öntöznünk, ha melegebb helyen áll, mert ilyenkor összezsugorodhat.


Március-május között ismét növekedni kezd

Március közepétől állítsuk újra kissé melegebb helyre. Amikor már a nappalok hosszabbodnak, és magasabb a napsütéses órák száma, ritkán megöntözhetjük. Tápanyag-utánpótlásra ekkor még nincs szükség. Ha a tavaszi nap már erősebbe
óriás sünkaktusz n süt, nyugodtan tehetjük déli fekvésű ablakba is, a napsugarak nem ártanak neki.

Júniustól augusztusig adjunk neki több vizet és tápanyagot
Ekkor van a kaktusz fő növekedési időszaka, ezért rendszeres öntözést igényel. Öntözéskor ne csak a föld felszínét nedvesítsük be, jusson víz a gyökerekhez is. A cserép alján alakítsunk ki megfelelő vízelvezető réteget, és figyeljünk arra is, hogy az alátétben ne álljon víz. Júniusban és júliusban kéthetente tegyünk kevés tápoldatot az öntözővízbe.

Ősszel újra vigyük be a lakásba
Nyárra nyugodtan kitehetjük a kaktuszt a szabadba, a napfényes teraszra vagy az erkélyre, de szeptember végén, október elején vigyük vissza a lakásba. Ha kinőtte a cserepét, ültessük át. Állítsuk fejre a cserepet és kopogtassuk meg, hogy a földlabda fellazuljon. Az új cserépbe is ugyanolyan mélyre ültessük, mint előzőleg volt. Ehhez használjunk kaktuszföldet, amit a növény körül alaposan megnyomkodunk. Átültetés után öntözzük meg, tartsuk melegebb helyen, és óvjuk a közvetlen napfénytől. Ősszel öntözzük egyre ritkábban, majd november közepén, amikor hűvös helyre állítjuk, hagyjuk abba az öntözést.

NÖVÉNYDOKTOR

□ A kaktusz feketedni és rothadni kezd, ha túl sokat öntöztük, vagy megfeledkeztünk arról, hogy vízelvezető réteget alakítsunk ki a cserép alján. Az is lehet, hogy az összegyűlt víz sokáig állt az alátétben. Ha már a gyökerek is rothadásnak indultak, nem menthetjük meg a kaktuszt.
□ A kaktusz zsugorodik, ráncossá és puhává válik. Ezek a kiszáradás jelei. A rendszeres öntözés többnyire segít ilyenkor.
□ Ha a növényt túl sötét helyen tartjuk, leáll a növekedés. Állítsuk a lakás legnaposabb ablakába.
□ Gyapjas tetvek megjelenésekor a tövisek között kis, fehér, gyapjas csomók figyelhetők meg. Használjunk rovarirtó szert. A kezelést több alkalommal ismételjük meg.

Kaktusznevelés

Kaktusznevelés

Egyedülálló növényvilág
A kaktuszok a pozsgások nagy családjába tartoznak. Ezek közös jellemzője, hogy a hosszabb szárazságot is jól tűrik, mivel húsos szöveteikben képesek vizet raktározni.
Levele csak a fakaktusznak (Pereskia) van, a többieken ún. levélpárnák képződnek. A kiemelkedéseken szőrök, szőrpamacsok vagy tövisek találhatók. A kaktuszok változatos formáikkal, csodálatos virágaikkal és színpompás töviseikkel kápráztatják el a világot. Összefoglalónkban a kaktuszok általános életfeltételeivel foglalkozunk. Az egyes fajok gondozásáról külön kártyák nyújtanak részletes útmutatást.


Kiterjedt családfa
A kaktuszoknak ma több mint 200 faja ismeretes. Ezek némelyikéhez száznál is több fajta tartozik. Valamennyi kaktusz őshazája Amerika, északtól dél felé haladva Kanadától egészen Argentínáig találkozhatunk vele. Kolumbusz volt az, aki az első példányokat Európába hozta.

Hegyek, szavannák és sivatagok lakója
Számos kaktuszfaj él olyan hegyvidéken, szavannákon és kősivatagokban, ahol rendszeresen eső, köd vagy hó van. Az epifita kaktusz a dél-amerikai esőerdőkben honos. Jellemzője, hogy más növényeken, többnyire fákon él, de nem élősködő. Napjainkra már nálunk is meghonosodott szobanövényként.

A természet játéka
A kaktusz nem csupán azért kedvelt szobanövény, mert jól tűri a magas hőmérsékletet és a tűző napsugarakat, hanem a természet végtelen fantáziája miatt is, amelynek a növény rendkívüli formagazdagsága köszönhető.

Tetszetős virágok
A kaktusz virágai élénk színekben pompáznak, sőt akad közöttük illatos is. A legtöbb faj májustól augusztus végéig virágzik. Aki szeretne gyönyörködni a virágnyílásban, az mindennap alaposan vegye szemügyre a duzzadó rügyeket. A virágok többsége késő este vagy éjszaka bontja szirmait, és a következő nap teljes pompájában áll, de némelyikük még aznap el is virágzik. A levélkaktuszok virágzása ezzel szemben (november és május között) több napig is eltart.

Egy kis gondozás
A kaktusz szerény igényű, gondozása egyszerű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rá sem kell néznünk, hiszen biztosítanunk kell számára azokat a növekedési feltételeket, amelyek eredeti életkörülményeire hasonlítanak.

Kaktuszföld
Sivatagi kaktuszok számára: A kaktuszok többsége kősivatagból származik. Ezért fontos, hogy földje nagyon jó vízáteresztő képességgel rendelkezzen. Kaktuszföldet készen is lehet kapni, de magunk is előállíthatjuk egyenlő rész komposzt, homok és kavics vagy apró tégladarabok keverékéből.

Levélkaktuszok számára: A trópusi esőerdőkből származó levélkaktuszokat korhadt fenyőtűvel kevert nagy mennyiségű komposztban neveljük. A meszet nem tűrik. A tövises és szőrös kaktuszoknak ezzel szemben sok mészre van szükségük. Esetenként meszes héjakat is keverhetünk a földjükbe (p1. tojáshéjat). A pontos adagolást azért nehéz meghatározni, mert maga az öntözővíz is tartalmaz meszet. Ha azonban a kaktusz természetellenesen sápadttá válik, biztosak lehetünk benne, hogy túl sok meszet kap.


Átültetés
A kisebb kaktuszokat két-, a nagyobbakat három-évente ültessük át. Húzzunk kesztyűt, és a kaktuszt óvatosan emeljük ki a cserépből, ügyelve, hogy a gyökerek ne sérüljenek. Az új, 3 cm-rel nagyobb átmérőjű cserépben ugyanolyan mélyen üljön a növény, mint a régiben. Az átültetett kaktuszt alaposan locsoljuk meg, tegyük a megszokottnál valamivel melegebb helyre, és néhány napig óvjuk az erős napfénytől.


Öntözés
Egész nyáron rendszeresen öntözzük, földje soha ne száradjon ki. Ügyeljünk arra, hogy a cserép alatti tálkában ne álljon víz, mert a kaktusz elrothadhat. Ősszel ritkábban, télen pedig egyáltalán ne öntözzük. Ilyenkor a növény a nyáron elraktározott vízből él.


Trágyázás
A kaktuszt nem szabad túl gyakran trágyázni. Rendszerint elegendő, ha júniusban és júliusban kéthetente megöntözzük nitrogéntartalmú tápoldattal.


Fény és hőmérséklet
Általános szabály, hogy minél több szőre vagy tövise van egy kaktusznak, annál több napfényt visel el. A kaktuszok többsége szobahőmérsékleten telel át. Ahhoz azonban, hogy virágozzanak, ezekben a hónapokban hűvös, 10—12 °C közötti hőmérsékletre van szükségük. Ez azt jelenti, hogy a szobában tartott kaktuszok csak ritkán vagy véletlenszerűen hoznak virágot. Márciustól ismét melegebb helyre tehetjük a növényeket, májustól szeptemberig pedig a teraszon vagy az erkélyen is tarthatjuk őket.

Húsvéti kaktusz

A húsvéti kaktusz nagyon hasonlít a karácsonyikaktuszra. Virágrügyei a téli hideg hatására képződnek, a virágok azonban csak a nappalok hosszabbodásakor jelennek meg.

A tavaszi virágok előhírnöke
E húsvéti kaktusz Brazília őserdeiből származik, ahol a fák elágazásaiban fejlődik: epifita faj saját anyagcserével, gyökerei a mohában, fakéregben és levélmaradványok közt találnak megfelelő életfeltételeket.

Az igazi és a hamis húsvéti kaktusz
A húsvéti kaktusz sima, lapos szárú növény. Virágai az érett hajtások végén ülnek, egyforma méretűek, színük élénk vörös, némi sárgás árnyalattal.
Sokszor ugyanezen a néven kínálnak egy másik növényt, amelynek hajtásai serteszőrösek, az igazinál gazdagabban nyílik, virágai ugyanolyan színűek. Az utóbbi években egyre több hibriddel találkozhatunk, ilyen például az Anneke' fajta.

Gyenge gyökérzet

A húsvéti kaktuszok jól alkalmazkodtak a szobai környezethez, ápolásuk alig jelent gondot. A gyenge, vékony gyökérzet miatt könnyű, laza szerkezetű talajba ültessük. A kaktuszokat a virágzás eléréséhez bizonyos ideig 10 °C körüli hőmérsékleten kell tartani, ekkor különösen sok virágrügy képződik rajtuk.

Természetes formák
Idősebb korára a húsvéti kaktusz ágrendszere csüngővé változik. Ez teljesen természetes, ha lehet, ne is változtassunk rajta. Épp ellenkezőleg: használjuk ki ezt, és tartsuk a növényt ámpolnanövényként. Idővel csodálatos, virágos növényünk lesz.

A húsvéti kaktusz nevelése
Ahhoz, hogy élvezhessük növényünk szépségét, ismernünk kell annak életritmusát, mely a következő: a húsvéti virágzás után új hajtások nőnek, ezeken fejlődnek a következő év virágai. Ez tehát nem nyugalmi időszak, ellenkezőleg, az év világos hónapjai nélkülözhetetlenek a virágok kifejlődéséhez. Rendszeresen öntözzük, és adjunk neki tápoldatot. Ilyenkor a kaktusz sok fényt igényel.

Csak az érett csúcshajtások virágoznak
Ősszel leáll a hajtásnövekedés, ilyenkor kevesebbet kell öntöznünk. Ekkor érnek be a szélső hajtások. A puha, egyszerűen letörhető hajtáscsúcsokat októberben leszedhetjük, ezzel elősegíthetjük a következő évi virágzást. A pihenési időszakban (október-január) tartsuk a növényt hűvös (12 °C) helyen. Ezután már csak hetente egyszer kell öntöznünk.


Virágrügy-képződés
Amennyiben megfelelő hőmérséklet mellett a hajtások beértek, érdekes megfigyelni a virágrügyek kifejlődését, melyek vörös színűek és folyamatosan növekednek. Február-márciusra a rügyek kb. 2 cm-es nagyságot érnek el, ekkor tegyük a növényt világosabb, melegebb helyre. A virágzási időszak egy hónapig, szerencsés esetben akár tovább is tart.

Szaporítás
A húsvéti kaktusz „egyszerű" szaporítása sem jelent gondot. Nyáron törjünk le hajtáscsúcsokat, és hármasával ültessük őket cserépbe. Mintegy 3 hét múlva új kaktusz fejlődik.

A húsvéti kaktusz mint fa
A húsvéti kaktusz, mint azt már említettük, gyenge gyökérzetű, azonban ráolthatjuk erősebb gyökérzetű fajra, pl. Eriocereusra. Ehhez 15-25 cm hosszú hajtások szükségesek. Az Eriocereus törzset a kívánt magasságban elvágjuk, a vágási felület széleit kb. 2 cm mélyen bemetsszük. Törjük le a húsvéti kaktusz néhány egészséges, vastag „levelét", és dugjuk a bevágásba. Azért, hogy megakadályozzuk az elmozdulást, célszerű a leveleket tűkkel a törzshöz rögzíteni, különben könnyen kicsúszhatnak. A két hajtásdarab kb. 3 hét alatt nő össze, ezalatt tartsuk a növényt északi fekvésű ablakban. Az új kaktusz erősebb gyökérzetével biztosabban áll nehezebb edényben, illetve földben.

NÖVÉNYDOKTOR
□ A gyökér- és szárrothadás a húsvétikaktusz pusztulását jelenti. Ha szerencsénk van, és a szélső szártagokat még nem érinti a betegség, azokat dugványként felhasználhatjuk.
□ A gyapjastetvek, a pajzstetvek és a levéltetvek könnyen felismerhetők a gyapjas, fehér csomókról, a barna pajzsokról, illetve a zöldszínű tervekről (a hajtáscsúcsokon). Óvatosan távolítsuk el a kártevőket. Ezután a beteg helyeket töröljük át alkoholos vattával, és tusoljuk le a növényt. Amennyiben ez nem segít, alkalmazzunk rovarirtó szereket.
□ A rügyhullás oka a magas hőmérséklet vagy a hőmérséklet ingadozása. Gondoskodjunk hűvösebb helyről. Ügyeljünk rá, hogy a fény beesési szöge a virágrügyek kialakulása után ne változzék.

Karácsonyi kaktusz

A hibrid karácsonyi kaktusz neve is elárulja, hogy nem mindennapi növényről van szó. Abban az évszakban bontja szirmait, amikor virágokat még csak elvétve látunk.
Számtalan hibrid
A hibrid karácsonyi kaktusz, a többi Schlumbergera fajhoz hasonlóan Dél-Amerika trópusi esőerdeiből származik, ahol a fák elágazásaiban epifitaként fejlődik, anélkül, hogy tápanyagait a gazdanövényétől szerezné be. Nem parazita, hanem a fa elágazásában felhalmozódott kevés humuszból él. A kertészeknek már régen sikerült a mi szobai körülményeinkhez hozzászoktatni ezt a növényt. A keresztezések révén sok új színnel is gazdagodott a kínálat: fehér, rózsaszín, lila, aranysárga és narancssárga virágú fajták is léteznek.

Szártagról szártagra fejlődik

A levelekre hasonlító fogazott szártagok csúcsán helyezkednek el az areolák (tövisek). Ezeken a pontokon újabb és újabb szártagok és virágrügyek képződnek. A megfelelő gondozást számtalan csodálatos, több hétig nyíló virággal hálálja meg.
Ősszel, attól kezdve, hogy megjelennek a virágrügyek, ne tartsuk olyan helyiségben, ahol tartós megvilágítás éri, mert a virágzáshoz rövid nappalok szükségesek. Fekete fóliával le is takarhatjuk a kaktuszt, mielőtt felkapcsoljuk a villanyt.

A hibrid karácsonyi kaktusz egy éve
Decembertől februárig - első nyugalmi időszak
Elvirágzás után kezdetét veszi a két hónapig, december végétől február végéig tartó nyugalmi időszak. Ekkor keveset öntözzük, és ne adjunk neki tápoldatot se.

Márciustól májusig

Tavasszal a növény  fejlődésnek indul, amit a hajtáscsúcsokon megjelenő új szártagok jelezek. Nagyon fontos, hogy korán meginduljon a növekedés, mert csak a kifejlett csúcshajtások hoznak virág-rügyeket. Ettől kezdve többet öntözzük, és néha keverjünk az öntözővízhez kaktusz-tápoldatot is. Ha a cserép túl kicsinek bizonyul, márciusban célszerű átültetnünk a növényt.

Júniustól júliusig - második nyugalmi időszak
Júniusban kezdődik az ugyancsak két hónapig tartó második nyugalmi időszak. Csökkentsük az öntözések számát - de a földlabda ne száradjon ki -, és ne adjunk neki tápoldatot.

Augusztustól novemberig
Amint újra öntözni kezdjük a növényt, megindul a virágrügyek képződése. Ebben az időszakban ne mozgassuk a cserepet, és a kaktuszt ne érje huzat sem. A nagyméretű példányok ilyenkor tápoldatot is igényelnek. A gyenge hajtásokat augusztus-szeptemberben csípjük le.

Növénydoktor
□ Ha a szártagok fonnyadnak az első nyugalmi időszak alatt, a növény túl kevés vizet kap. Öntözzük többet, de a felesleges vizet azonnal öntsük ki az alátétedényből - különben gyökérrothadás léphet fel.
□ Rothadási foltok a törzs alapi részén a gyökérrothadás jelei. Okozója az általában hűvös és nyirkos helyen végzett túlzott öntözés. A növényt ilyenkor sajnos már nem lehet megmenteni.
□ A virágrügyek lehullanak. Túl gyakran helyeztük át a növényt, huzatot kapott vagy túl sokat, illetve túl keveset öntöztük.


Csíkolt lándzsarózsa

Csíkolt lándzsarózsa (Aechmea fasciata)

A csíkolt lándzsarózsa kissé mereven felálló növekedése ellenére is kimondottan szép. Különösen a virágszár és a levelek szokatlan szín- árnyalatai miatt nagyon Vonzó és romantikus hangulatú dísznövény.




 Színpompás növény
A csíkolt lándzsarózsát általában akkor vásároljuk meg és ajándékozzuk szeretteinknek, amikor virágzik. Ez érthető is, hiszen a pompás virágszár tekintélyt, erőt, ugyanakkor kecsességet és gyengédséget sugároz. Pedig a növény nem is annyira gyengéd. A hosszú, merev, szürkésfehér levelek szélén található rövid fogak ugyanis olyan élesek, hogy könnyen megsérthetik a bőrünket.

Tartós virágszár
A valódi virágok világoskék vagy lila színűek és meglehetősen kicsik. A bimbók és az új virágok gyorsan kifejlődnek. Az igazán feltűnő rózsaszín fellevelek hónapokig szépek maradnak.


Csak egyszer virágzik
A csíkolt lándzsarózsa sajnos csak egyetlen egyszer virágzik. Szerencsére azonban olyan sokáig tart a virágzási időszak, hogy ez idő alatt a növény oldalhajtásokat nevelhet. Ezeket az anyanövényről leválasztva és külön cserépbe ültetve új növényeket nevelhetünk.

Epita növény

A csíkolt lándzsarózsa az ananászfélék családjába tartozik. Nem pozsgás, mégis nagyon ellenálló növény. Tulajdonképpen a dél- és közép-amerikai esőerdők fáinak ágvilláiban nő. Az epifita növények nagyon igénytelenek. Talajként beérik egy maroknyi lehullott falevéllel. A szükséges vizet és táp- anyagokat a levegőből veszik fel, amelyek a növény tölcsérében (ciszternáiban) gyűlnek össze.

A csíkolt lándzsarózsa gondozása
A csíkolt lándzsarózsa a lakásban az év bármely időszakában jól fejlődik. Ellentétben más, szobában tartott növénnyel, nyáron nem vágyik a szabad levegőre. Tartsuk inkább mindig a lakásban. A többi ananászféléhez hasonlóan az ellenálló szobanövények közé sorolható.

Nyár
A növényt nyáron rendszeresen kell öntöznünk. A lágyított, szobahőmérsékletű vizet mindig a növény tölcséreibe öntsük. Gyakran ellenőrizzük, hogy a növény gyökérlabdája is mindig egyenletesen nyirkos legyen, földje pedig laza. Tavasszal és nyáron a növény csak alacsony koncentrációjú tápoldatot kapjon. A tápoldatot szintén a levelek tövénél kialakuló tölcsérekbe öntsük.


Tél
A csíkolt lándzsarózsát 15—16 Celsius fokos hőmérsékletű helyen teleltessük. Ilyenkor tápanyag-utánpótlásra nincs szüksége. Ha a levegő páratartalma megfelelő, a növénynek elegendő a levegőből felvett nedvesség. A növény földjét tartsuk nyirkosan, Ugyanúgy, mint nyáron.
Évente legalább háromszor öntsük ki a növény tölcséreiben felgyülemlett vizet, tisztítsuk meg a növény közepét, és öntsünk bele újra tiszta, lágyított vizet. Ez a következők miatt szükséges: az állott víz egyrészt nagyon gyorsan megromlik, ami károsíthatja a növényt (és a kellemetlen szag a lakásban is érezhetővé válhat), másrészt olyan üledékek képződhetnek, amelyek lerakódnak az érzékeny növényi szövetekben.

NÖVÉNYDOKTOR
Az ananászfélék családjába tartozó csíkolt lándzsarózsa nagyon ellenálló növény. Ha a leírtaknak megfelelően gondozzuk, betegségek és kártevők megjelenésével nem kell számolnunk.
Alacsony hőmérséklet esetén a levélrozetta rothadni kezdhet. Ezért fontos, hogy a tölcsér- ben felgyülemlett vizet időről időre kicseréljük.