Mikulásvirág
Euphorbia pulcherrima
A mikulásvirág igen kedvelt szobanövény, hiszen a zord téli hónapokban életet varázsol a lakásba. Élénkpiros fellevelei hónapokig mutatósak maradnak.
Az adventi és karácsonyi időszak legkedveltebb szobanövénye alighanem a mikulásvirág. A növény hazája Mexikó, ahol néhány méter magasra is megnő. A nemesített fajtákat növekedés gátló szerekkel kezelik, ezért lényegesen alacsonyabbak.
Csodaszép fellevelek
A mikulásvirág fő vonzereje nem a szinte észrevehetetlen, csöpp kis sárga virág, hanem lángvörös (néha vajszínű) fellevele. A megfelelő körülmények között nevelt példányok fellevele optimális esetben 3—4 hónapig is mutatós marad. Az utóbbi években keresztezéssel őszibarack és lazacszínű fellevelű növényeket is sikerült nemesíteni.
Egyetlen szezonra is
A mikulásvirágtól sokan megválnak, miután elvirágzott, mivel nem valószínű, hogy a következő évben is ugyanolyan szép lesz. Aki mégis szeretné megtartani a növényt, az vágja vissza 15 centiméteresre. A nyugalmi időszakban (május—június) 15—16°C-os hőmérsékleten kell tartanunk. Ilyenkor földje legyen szinte teljesen száraz. Tavasz végén rázzuk le róla a régi földet, és ültessük át tőzeges virágföldbe. Tegyük 18—20°C-os helyre, hogy kihajtson, bőségesen öntözzük, és óvatosan trágyázhatjuk is. Néha kétszer is virágzik. A mikulásvirág a kutyatejfélék családjába tartozik. Tejszerű nedve allergiás tüneteket okozhat, ezért a dugványokat óvatosan vágjuk le.
A mikulásvirág szaporítása
Tavasszal, az átteleltetett anyanövény erőteljes visszavágása után megjelenő friss hajtásokból vágjunk dugványt. Amíg a vágott felület „vérzése” meg nem áll, a dugványokat mártsuk forró vízbe, mert a növény tejszerű nedve mérgező. A dugványokat ezután ültessük kis cserepekbe, kavics és tőzeg keverékébe. Meleg (lehetőleg alulról melegített) helyre tegyük, borítsuk le üveggel vagy szellőzőnyílásokkal ellátott fóliával, és a földet tartsuk nedvesen. Ha a növekedés megindul, a növénykéket tegyük át árnyékos helyre, majd egy hónap múlva valamennyit ültessük át nagyobb cserépbe, dús földkeverékbe, például finom kavics, tőzeg és virágföld egyenlő arányú keverékébe. Ha azt szeretnénk, hogy a növény bokros növekedésű legyen, csípjük le a hajtásvégeket.
Hogyan virágoztathatjuk újra a mikulásvirágot?
A mikulásvirág úgynevezett rövid-nappalos növény. Csak akkor hoz újra virágot és felleveleket, ha napi 12 órán át kevesebb ideig éri fény. Az ennél több, illetve a mesterséges fénytől sötét műanyag fóliával védhetjük. Novembertől az éjszakai hőmérséklet 18°C, a nappali 20°C körül legyen.
NÖVÉNYDOKTOR
Ha a mikulásvirágot csupán egy szezonon át tartjuk, nemigen támadja meg betegség vagy kártevő.
A levélfodrosodást vírus okozza. A levelek elferdülnek, foltosodnak, a szár meggörbül, a fellevelek fodrosodnak. A beteg növényt nem lehet megmenteni.
A gyapjas pajzstetvek a levelek fonákján jelenhetnek meg. A kártevőket alkoholba mártott vattacsomóval távolíthatjuk el.
ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ
A kertészetek és virágboltok mikulásvirágkínálata bőséges és változatos. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a növény levele egészséges és friss legyen.
Élettartam: A növényt általában csak néhány hónapon át tartják, pedig zöld dísznövényként több éven át elél.
Idény: December és január között.
Gondozás: Hálás növény. Virágzás idején világos, hűvös helyet igényel.
Kála (Zantedeschia aethiopica)
A kála, ez az Afrika trópusi területein honos mocsári növény, már nagymamáink idejében is kedvelt szobai dísznövény volt. Nagyméretű, tetszetős virágai tölcsér alakúak.
Már nagymamáink idejében is szívesen kötötték csokorba a kála feltűnő szépségű virágait. Akkoriban — és még ma is — különböző kertészetek foglalkoztak nemesítésével. Ennek során új, alacsony fajtákat is előállítottak, amelyek cserépben kiválóan nevelhetők.
Mocsári növény
A csak néhány faj által képviselt Zantedeschia nemzetség a kontyvirágfélék családjába tartozik. A Z. aethiopica, vagyis a fehér tölcsérvirág vadon nedves, fagymentes helyen él.
Sok levél, sok virág
A fehér virágú kála virágzását sem a nappalok hosszúsága, sem a hőmérséklet nem befolyásolja. A virág kifejlődéséhez mindössze három jól fejlett levélre van szükség. Minél több levél fejlődik, annál több virágra számíthatunk. Ennek érdekében a növekedési időszakban bőségesen öntözzük, és adjunk neki rendszeresen tápoldatot is.
Nyugalmi időszak
A tavaszi elvirágzást követően veszi kezdetét a növény nyugalmi időszaka. A levelek erőteljesen visszafejlődnek. Tartsuk a töveket napos, meleg helyen, és a földlabdát hagyjuk kiszáradni. Nyáron cserépbe ültetve a szabadban is tarthatjuk, amikor is erőt gyűjt a következő virágzáshoz. Július végétől fokozatosan kezdjük meg ismét az öntözést.
További fajok
A fehér tölcsérvirág márciustól májusig virágzik. A magkereskedések ősszel és tavasszal a következő három további faj gumóit is kínálják:
- a sárga virágú aranysárga tölcsérvirág (Z. elliottiana),
- a halványsárga virágokat hozó pettyes tölcsér- virág (Z. albo-maculata) es
- a rózsaszínes, vöröses fellevelű piros tölcsér- virág (Z. rehmannii).
TIPP
A kála nagy levelein keresztül sok vizet párologtat, ezért állítsuk a cserepet a növény növekedési időszakában vízzel teli alátétbe.
A kála szaporítása
A fehér tölcsérvirágot sarjhagymákról vagy magvetéssel szaporíthatjuk. A növény sok sarjhagymát fejleszt, amelyeket az őszi átültetéskor késsel egyszerűen leválaszthatunk. Ültessük ezeket egyesével 12 cm átmérőjű cserepekbe. Az így szaporított növény kb. másfél év múlva hozza első virágait.
Magvetéssel egészséges, vírusmentes növényeket nyerhetünk. Biztosnak kell lennünk azonban abban, hogy a mag törpe növésű fajtáról származik, különben később meglepetésben lehet részünk.
Tavasszal ültessünk el 1—2 magot nedves tőzeggel töltött cserepekbe. A magvetéssel szaporított növények két év múlva virágoznak.
NÖVÉNYDOKTOR
A takácsatkák óriási károkat okozhatnak. A levelek fonákjain ülnek, és gyakran csak akkor vesszük észre őket, amikor a levelek szürkés sárgára színeződnek. Legjobb, ha a beteg növényt kivisszük a szabadba, és a kerti öntözőcső erős vízsugarával próbáljuk meg eltávolítani a kártevőket. Ezzel a módszerrel a takácsatkák és tojásaik 95%-át megsemmisíthetjük. A kezelést többször ismételjük meg. Mielőtt nyár végén újra behoznánk a növényt, távolítsuk el a beteg leveleket. A biológiai védekezés területén jelentős sikereket értek már el rablóatkák bevetésével. Ezek a haszonrovarok ugyanis naponta 30—40 petét és takácsatkát is elpusztítanak, végül saját petéiket és társaikat is megsemmisítik.
A szárrothadást baktériumok okozzák, amelyek a levélnyelek alsó részét támadják meg. A betegség a gumóra is átterjed. A növényt sajnos nem lehet megmenteni.
A gyűrűmozaik vírus fertőzése esetén a leveleken és a virágszáron sárga foltok, illetve csíkok láthatók, virágok pedig alig képződnek. Mivel ez a vírusbetegség nem gyógyítható, váljunk meg a károsodott növénytől, mielőtt még az egészségeseket is megfertőzné. A fellevél csúcsa gyakran zöldes árnyalatú. A virág kellemes illatú.
TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés
A kála fajokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetjük a nagyméretű, erős növekedésű, vágott virágnak termesztett és a kisebb, tömöttebb, cserépben való tartásra alkalmasabb fajtákat. Ez utóbbiak csak 80 cm magasra nőnek.
Virág és illat
A tulajdonképpeni virág egy hosszú száron ülő keskeny, sárga torzsavirágzat, amelyet egy óriási. legtöbbször fehér színű, felső oldalán nyitott, aszimmetrikus tölcsérhez hasonló buroklevél zár körbe. A kellemes illatú virágokat vázába is tehetjük.
Fény és hőmérséklet
Ha azt szeretnénk, hogy növényünk sok virágot hozzon, biztosítsunk neki nagyon világos helyet. Nyáron a szabadban is tarthatjuk. Szeptembertől decemberig hűvös, 10 C hőmérsékletű helyet igényel. Virágzáskor a 15 C ideális számára.
Öntözés és trágyázás
Mindig tartsuk szem előtt a növény mocsári eredetét, vagyis öntözzük bőségesen. Virágzáskor permetezzük kézmeleg vízzel, és hetente egyszer adjunk neki tápoldatot is.
Föld és átültetés
Neveljük nagy cserépben, és minden ősszel ültessük át 3/4 részben komposztföldből és 1/4 részben rostos tőzegből álló földkeverékbe.
Nyesés, visszavágás
Az idősebb leveleket, az elnyílt virágokat és a felesleges oldalhajtásokat távolítsuk el.
Szaporítás
Sarjhagymákról és magvetéssel.
Környezet
A kálát, karakteres megjelenése miatt, ne társítsuk más növényekkel. A legjobb, ha egyedül áll. Sok fényt és vizet, valamint tágas teret igényel.
Leander/Babérrózsa
Nerium oleander
A leandert mindenki ismeri földközi-tengeri utazásaiból. Ott bokrok vagy fák formájában parkokban és kertekben nő. Szobanövényként kisebb — de ennek ellenére igen szép. A név elárulja a növény igényeit
A „Nerium” név a görög „neros” szóból ered, nedvességet vagy nyirkosságot jelent. Ezt igazolja az a tény, hogy a természetben a leander gyakran folyómedrekben nő. Nyáron sok nedvességre van szüksége. A földje soha nem lehet száraz, hiszen igen nagy a vízigénye, de télen sem tűri a szárazságot, mert akkor lehullanak a levelei.
A megfelelő öntözés nagyon fontos
Mindig langyos vizet használjunk. Azok a növényeknek, melyeket túl hideg vízzel öntöznek, sápadt zöld leveleket hoznak, és ez beteges külsőt kölcsönöz a növénynek. Ha a leander túl sok vizet kap, jobban fejlődik, de nem hoz virágot.
Telelés hűvösön
A leander elviseli ugyan a száraz, fűtött levegőt, de a virágképzés szempontjából az a legelőnyösebb, ha hűvös, és világos helyen áll.
Nyáron a szabadban is állhat
Tavasztól őszig a leander kedveli a friss levegőt. Ha a nyár nem elég napos, hanem esős, csak keveset virágzik. A cserepet a kertbe is kitehetjük, mert a leander elviseli a fagypont alatti hőmérsékletet, de a folyamatos fagyot nem bírja.
Sajnos a leander mérgező
Ha gyermekünk van, szép virágai ellenére is inkább mondjunk le a leanderről, mert a növény minden része mérgező. Ha egy gyerek például letép egy virágot, és később bekapja az ujját, fejfájás, émelygés, rosszullét lehet a következmény. Legyünk óvatosak a vágásnál is.
A leander egy éve
Január—február
A növényt hűvös, de világos helyen teleltessük. Takarékosan öntözzük, de ne hagyjuk kiszáradni.
Március—április
Kezdődik a növekedési időszak. A növényt állítsuk melegebb helyre, és kapjon fokozatosan több vizet. Ha túlságosan megnő, ültessük át. A hajtásokat meg tehet ritkítani (de ne túlságosan, gondoljunk a virágokra). Kezdjük meg a trágyázást.
Május—augusztus
Ezekben a hónapokban öntözzük a növényt naponta bőségesen, és hetente trágyázzuk is. A leander ilyenkor virágzik, ezért a lehető legvilágosabb helyre tegyük.
Szeptember—december
Lassan véget ér a növekedési időszak. 5zeptemberben, de még az első fagyok előtt, a kertbe állított növényeket vigyük be a házba. Állítsuk hűvös helyre, hogy a követ- kezű évre is hozzon virágot, Kevesebbet öntözzük. Trágyázást télen szinte nem is igényel.
A leandert könnyű szaporítani
Június-júliusban vágjunk le kb. 15-20 cm-es hajtáscsúcsokat. Állítsuk őket vízzelteli sötét üvegbe. Két-három hét után már gyökeret eresztenek. Ha a gyökerek már elég hosszúak, ültessük a fiatal növényt tápanyagban gazdag földbe. Később többször vágjuk vissza, hogy bokrosodjon.
NÖVÉNYDOKTOR
Lógnak a levelek, ha a növény túl száraz.
A megnyúlt hajtások és kicsi, halvány levelek a fény- és trágya- hiány következményei.
A Sárga vagy barna levélfoltokat a különböző gombabetegségekre lehet visszavezetni. Kezeljük a növényt gombaölő szerrel.
Levéltetvek, gyapjastetvek és pajzstetvek támadják meg a hajtáscsúcsokat, a szárat és a leveleket. A leander mérgének a kártevőkre nincs hatása, Többször is permetezzük be őket rovarirtó szerrel, zuhanyozzuk le a növényt langyos vízzel.
Vásárlás
Április és június eleje között olyan növényt vásároljuk, melyen sok bimbó van. Alaposan nézzük meg a hajtásokat és a leveteket, hogy nincs-e rajtuk levél- vagy pajzstetű. Ne feledjük, hogy a növény mérgező.
Élettartam: A leander sokáig él.
Idény: A virágzás idején májustót szeptemberig kapható.
Gondozás: Könnyen kezelhető, ha elég vizet kap.
Krizantém
Chrysanthemum indicum-hibridek
A cserepes krizantém manapság már egész évben kapható. Helyettesíthetjük vele a vázába tett krizantémcsokrot — nem drágább, viszont sokkal tovább tart.
Az Indicum-hibridek voltaképpen a kerti krizantémok. A sokfajta és sokszínű krizantém a fészekvirágzatúak családjába tartozik. A kerti krizantémmal szoros rokonságban állnak az Indicumhibrid évelő növények közül a margaréták és a gilisztaűző varádics, valamint az őszi margitvirág és az aranyvirág, de ezek egynyári növények.
Többszörös keresztezés
A törzsfajta, a Chrysanthemum hortorum a Japánban vadon növő Chrysanthemum morifohum és a Chrysanthemum indicum keresztezéséből alakult ki. Ott már jóval időszámításunk előtt termesztették. A krizantém első említése Krisztus születése előtti időre esik. Az évelő növények kis bokor formájában nőttek, virágaik az évek során kultúrtörténeti jelentőségre tettek szert.
Fajták sokasága
A mai krizantém fajták között vannak egyszerű (idetartoznak a margaréták) vagy telt virágzatúak (ezek az un. pomponok), nagy és kisvirágúak, fehér, vörös és sárga színűek.
Izgalmas kultúrtörténeti adalék, virágzó formában
Az ókori kínai birodalomban ezer éven át termesztettek krizantémot, később pedig a japánkertekben is megjelent.
A kínaiak sokat fáradoztak az ismert fajták keresztezésén. A kertészek, a parasztok, de még maga a császár is nagy buzgalommal dolgoztak az ügyért. A kis növény tehát a legjobb körökben fejlődött.
Saját érdemrend
Japánban a krizantémot kikunak nevezik. A császári címerben egy 16 levelű kiku látható, sőt még egy érdemrendet is elneveztek a növényről.
1670 óta Európában
A növény 1670-ben került először Európába. Egy ideig holland kertészek termesztették, azután eltűnt. Száz évvel később Angliában kísérleteztek vele, de ott is ugyanez a sors várt rá.
Végre sikerült!
A 18. század elején a franciáknak sikerült tartós érdeklődést ébreszteniük a növény iránt. Megkezdték a termesztést. Franciaországból a növény ismét Angliába került. A XVIII. század közepén kezdődött a tényleges keresztezés, miután több fajtát is behoztak Kínából és Japánból. Napjainkra igen nagyszámú fajta jött létre. Ma már mintegy 5000 féle krizantém közül választhatunk, melyek jobbára kertben nevelhetők, de vannak köztük olyanok is, amelyek csak szobai termesztésre alkalmasak.
A tényleges kínálat időről időre változik. Új színek jelennek meg a piacon, és új fajták szorítják háttérbe a régieket.
NÖVÉNYDOKTOR
A sötét, rozsdaszínű foltok mindig a krizantémrozsda — egy veszedelmes, de szerencsére ritka kártevő — jelei.
A növényt nem is lehet kezelni; a legjobb, ha elégetjük.
Fehér vagy szürke színű lisztszerű lepedék a zöld növényrészeken. Ez a betegség meleg, száraz szobákban gyakran fellép. Próbáljuk meg a növényt meleg vízzel lemosni, virágzás után azonban azonnal dobjuk el.
A takácsatkák is gyakorta megjelennek a szobai növényeken. Rövid életű növények esetén aligha érdemes ellenük harcolni, de próbálkozhatunk spiritusz- szappan oldattal. Legjobb, ha megválunk a beteg növénytől, és újat vásárolunk.
Méret és növekedés
A növekedési hormonokkal való kezelése miatt a cserepes krizantém kicsi marad. Ritkán lesz 30 cm-nél magasabb.
Virág és illat
Különböző virágformák és színek léteznek: egyszerű és telt, fehér, sárga, rózsaszín, narancssárga, vörös és biborszínű. Illatuk nincs.
Fény és hőmérséklet
A krizantémot világos helyre tegyük, de óvjuk a tűző naptól. Hűvös helyen tovább virágzik. Lehetőleg 4—6 ‘C-os hőmérsékleten teleltessük.
Öntözés és trágyázás
Mérsékelten öntözzük kétszer egy héten, de ügyeljünk arra, hogy a föld ne száradjon ki. A virágzási idő alatt 14 naponként tápoldattal trágyázzuk.
A krizantémok jól viselik a száraz szobai levegőt.
Föld és átültetés
Általában nincs szükség átültetésre. Ha átteleltetjük, tavasszal tegyük virágföldbe. A hajtás- csúcsokat vágjuk le, így a növény bokrosabb lesz.
Nyesés, visszavágás
A hervadt virágokat rendszeresen csippentsük le. Átteleltetés előtt a növényt vágjuk vissza 5 cm-esre.
Szaporítás
A szaporítás dugványról történik. Tavasszal vágjunk le 10 cm-es hajtás- csúcsokat, ültessük laza földbe, és takarjuk le műanyag zacskóval. Amikor gyökeret eresztettek, ültessük el, és gondozzuk őket.
Környezet
A krizantém mindenhol jól érzi magát.
Kínai Hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis)
A kínai hibiszkusz csaknem egész évben nyílik. Csodálatos, hatalmas tölcsér alakú virágai fajtától függően pirosak, lazacszínűek, sárgák, fehérek, narancs- vagy rózsaszínűek, sőt tarkák is lehetnek.Cserje vagy fácskanagyságú
A kínai hibiszkusz általában bokros növekedésű. Levelei tojásdad alakúak, erősen fogazottak, fénylően sötétzöld színűek, virágai pedig feltűnően nagyok. Mindenki ízlése szerint válogathat a különböző színű, egyszerű és teltvirágú fajták között, hiszen sárga, narancsszínű, rózsaszín, fehér, piros, de még pettyes is akad közöttük. Ha azt szeretnénk, hogy a növény alakja fára hasonlítson, a legalsó hajtásokat folyamatosan vágjuk vissza, amíg a korona kialakul.
Kétféle módon teleltethető át
Egész évben elviseli az átlagos szobahőmérsékletet, ezért könnyen nevelhetik azok is, akik nem rendelkeznek az átteleltetéshez szükséges hűvös, világos helyiséggel (télikert). Ha meleg és világos helyen tartjuk, akkor télen is gyakoribb öntözést és tápanyag-utánpótlást igényel. Természetesen jobb megoldás, ha a fényszegényebb, rövidnappalos hónapokban hűvösebb helyen tartjuk, kevesebbet öntözzük, és egyáltalán nem adunk neki tápoldatot. Ekkor több erőt gyűjthet a tavaszi virágzáshoz. Télen a 15 Celsius fokos hőmérséklet a legkedvezőbb, de semmi esetre se legyen hidegebb 10-12 Celsius foknál, mert a növény könnyen megfázhat.
A kínai hibiszkusz egy éve
Február
Véget ér a téli nyugalmi időszak. Ültessük át a növényt friss, agyagos földbe. Öntözzük egyre gyakrabban, de egyelőre még hagyjuk hűvös helyen.
Márciustól áprilisig
Szoktassuk fokozatosan a szoba hőmérsékletéhez, öntözzük rendszeresen, és áprilistól — tíznaponta — tegyünk az öntözővízbe tápoldatot. Rövid száraz idõszakkal a növényt virágzásra késztethetjük.
Májustól októberig
Egész nyáron folyamatosan öntözzük, és gondoskodjunk a rendszeres tápanyag utánpótlásról. Biztosítsunk számára egyenletes meleget.
November
Ha azt szeretnénk, hogy a következő évben is Szépen virágozzon, állítsuk hűvösebb helyre, öntözzük mérsékeltebben, és ne adjunk neki tápoldatot. Abban az esetben, ha a növényt csak a meleg szobában tudjuk télen tartani, folyamatosan öntözzük, és havonta egyszer tegyünk az öntözővízbe tápoldatot.
Decembertől januárig
Ezekre a hónapokra esik a növény nyugalmi időszaka. Ha csak a meleg lakásban tudjuk átteleltetni, igyekezzünk a lehető leghűvösebb helyre állítani. Mérsékelten öntözzük, de földlabdáját ne hagyjuk kiszáradni.
NÖVÉNYDOKTOR
A levéltetvek a hajtáscsúcsokat és a bimbókat gyakran megtámadják. Először többnyire az összepöndörödött levelek és az elkorcsosodott hajtások válnak feltűnővé. Öntözéskor mindig vizsgáljuk meg a növényt. Zuhany alatt, langyos vízzel öblítsük le, így talán mérsékelhetjük a fertőzést.
A takácsatkák a levelek fonákján jelennek meg, ha a növényt túl száraz helyen tartjuk. A levelek foltosak lesznek és elhervadnak. A növény gyakori tusolásával megelőzhetjük a kártevők terjedését.
A levelek sárgulása a szárazság és a gyökérzet megbetegedésének a következménye, ami tápanyag túladagolás következtében is felléphet.
A bimbók hullását a huzat vagy a hirtelen, nagy hőmérsékletváltozás okozhatja.
A megvastagodott, rendellenes erezetű levelek túl alacsony hőmérsékletre utalnak.
Az azáleák gondozása nem nehéz...
... de a növénynek azért van néhány különleges igénye. Ha ezeket teljesítjük, kiváltképp, ha enyhén savanyú, mészszegény földbe ültetjük, viszonylag egyszerű a kezelése.
Az azáleákat sajnos számos kártevő támadja meg, kezdve a levéltetvektől egészen az azáleamolyig. Ha túl sok kártevőt találunk a növényen, inkább dobjuk ki.
A virágzás idején naponta öntözzük!
Az azáleák rendkívül gyorsan kiszáradnak, ezért-mindenekelőtt virágzás idején-minden nap mészmentes (pl. felforralt és lehűtött) vízzel öntözzük meg őket. Az sem baj, ha időnként víz áll a cserép alatti tányérkában. Megfelelő gondozás esetén a növény hetekig virágzik.
Válasszuk ki a legszebb fajtát!
A szobai azáleákon sok nemesítő próbálja ki tehetségét, így aztán egyre újabb és újabb fajták jelennek meg. Nem csupán fehér, rózsaszín vagy vörös virágúakat találunk köztük, hanem számos átmeneti árnyalatút is, s mindezek ősztől tavaszig a legkülönbözőbb időszakokban virágozhatnak. Válasszuk tehát ki az ízlésünknek leginkább megfelelőt! Az egyszerű és telt szirmú változatok között is választhatunk.
Hogyan marad azáleánk szép és egészséges?
Szeptember és április között vásároljunk azáleát!
Nyáron tegyük ki a kertbe!
Szeptember-októberben vigyük vissza a házba!
Sok víztől szép és egészséges lesz a növény.
Japán kamélia (Camellia japonica)A japán kamélia rózsára emlékeztető virágaival a lakás legszebb ékessége lehet. Nagyon igényes növény, ezért a legkisebb gondozási hiba esetén a gyönyörű virágpompa sajnos elmarad.
A japán kamélia a teafélék családjába tartozik. Japánban és Koreában számtalan faja nő vadon. Örökzöld cserje, akár a 15 méteres magasságot is elérheti. Elsőként Gerg Josef Kamel (1661-1706) botanikus írt a kaméliáról. Nálunk csak egyetlen faja, a japán kamélia terjedt el. A sötétzöld, fénylő, bőrnemű levelek és a a januártól áprilisig nyíló, rózsához hasonló virágok színe érdekes kontrasztot ad a növénynek.
Az irodalom is megörökítette
Ezt a növényt Alexandre Dumas francia regényíró tette halhatatlanná múlt században írt regényével („Kaméliás hölgy”), amelynek hősnője mindig kaméliavirágot viselt.
Az egész világon vannak csodálói
Sok országban működnek egyesületek, amelyeknek a legszebb kamélia fajták nemesítése és a tapasztalatok átadása a céljuk. Így nem csoda, hogy se szeri, se száma az egyre újabb és szebb fajtáknak.
Nagyon érzékeny
A japán kamélia rendkívül érzékeny a hőmérséklet, a páratartalom és az öntözővíz mennyiségének változására. Ha eltolódik e három tényező egyensúlya, azt azonnal észrevehetjük a növényen. Ha télen a hőmérséklet 10-15 Celsius fok fölé emelkedik, nagyon sok vizet párologtat, lehullanak a levelei és a bimbói. Nem tűri sem a központi fűtéses lakás száraz levegőjét, sem a huzatot.
Átteleléskor a télikertben biztosíthatjuk számára a legtökéletesebb feltételeket. Ekkor is egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat igényel.
Tipp:
A bimbós növény helyét ne változtassuk, mert lehullajtja őket. Még arra is érzékeny, ha ilyenkor elfordítjuk.
A japán kamélia egy éve
Májustól szeptemberig
A japán kamélia ezekben a hónapokban a kertben érzi magát a legjobban, de kitehetjük az erkélyre is. Ültessük ki cserepestől félárnyékos , szélvédett helyre a kertbe. A lakásban tartva csak ritkán vészeli át a nyári időszakot. Esővízzel vagy lehűtött forralt vízzel öntözzük, és hetente egyszer tegyünk az öntözővízbe tápoldatot.
Októbertől februárig
Ebben az időszakban neveljük a növényt a lakásban vagy - ha van - a télikertben. Biztosítsunk számára 10-15 Celsius fokos hőmérsékletet, mert egyébként nem nyílnak ki a virágbimbók. A virágzást követően tartsuk kissé hűvös helyen, amíg kiültetjük a szabadba.
Márciustól májusig
Ilyenkor a növény teljes virágpompájában tündököl. Ha idejében eltávolítunk róla néhány bimbót, a cserjén maradó virágok átmérője elérheti akár a 6 cm-t is. Amennyiben szükséges, ilyenkor alakító metszéssel formálhatjuk a növényt. A levágott ágak akár egy hétig is szépen díszlenek a vázában, ha egy kevés cukrot és sót keverünk a vízbe. Nagyon fényigényes növény, de kora tavasszal óvjuk a déli napfénytől, mert az érzékeny bimbók könnyen megperzselődhetnek. A kinyílt virágok mindössze egy hétig díszítik a cserjét, ami tulajdonképpen csekély kárpótlás a sok gondozásért.
Növénydoktor
A japán kaméliát csak ritkán támadják meg kártevők. A legtöbb gond abból fakad, hogy nem tartjuk be a néha bizony nagyon szigorú gondozási szabályokat.
Lehullanak a levelek és a bimbók
Ez azonnal bekövetkezhet, ha megbomlik az egyensúly az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a páratartalom és a hőmérséklet között. További ok lehet még, ha túl meleg, illetve huzatos helyen tartjuk, vagy az átteleltetéskor kiszárad a földlabdája.
A növény levéltetvek és korompenész megjelenésére is lombhullással reagál. A növény nevelése csak akkor kecsegtet eredménnyel, ha pontosan betartjuk a gondozásával kapcsolatos előírásokat.
Illatos ibolya (Viola odorata)
Az apró virágú ibolyák a tavasz első hírnökei. Legnépszerűbb fajuk a mindenki által jól ismert illatos ibolya, amely cserépben és a kertben egyaránt tartható. Kedvelt vágott virág is.
Az Európában mindenhol honos illatos ibolya, kisméretű, jól bokrosodó évelő. A vadon növő, rendkívül illatos fajnak számos kerti változata ismert. A természetben időről időre előfordul a különböző fajok kereszteződése.
Illatos tavaszhírnök
A legismertebb és legkedveltebb faj az illatos ibolya, a Viola odorata. Csodálatos sötét ibolyakék színű, apró virágai kellemes illatot árasztanak.
Csak néhány centiméter magas
Az illatos ibolya csak néhány centiméter magasra nő. A virágok rövid száron, a sima, kerekded-szív alakú levelekből álló tőlevélrózsa közepéből fejlődnek ki. A növény sok indát fejleszt, ezeket levághatjuk, és cserépbe ültethetjük.
Csakúgy, mint a vele rokonságban álló kerti árvácska esetében, az illatos ibolya virága is öt sziromlevélből áll. A legnagyobb sziromlevélen szemfolt látható.
Régóta ismert
Az illatos ibolyát már az ókori görögök és a rómaiak is ismerték. Európa területén a középkorban vált az egyik legkedveltebb kerti virággá. Népszerűsége — sok más társával ellentétben — azóta is töretlen.
Csokorba kötve
Az ibolyát leggyakrabban saját levelével körberakva kötik csokorba. Szép összeállítást készíthetünk, ha a csokorba például nyírfavesszőt, vagy húsos som ágat is kötünk, vagy ha az ibolyát mimózával és kankalinnal társítjuk. A virágokat félig vagy teljesen kinyílt állapotban szedjük le, különben hamar elhervadnak.
Az illatos ibolya nevelése
A kertben növő ibolya indáit nyáron levághatjuk, és azokat kaviccsal kevert, jó minőségű virágfölddel töltött cserepekbe ültethetjük.
Magvetés
Az illatos ibolyát szaküzletekben kapható magról is szaporíthatjuk. Ha a vetést nyáron végezzük, akkor már a következő tavasszal virágzó növényünk lesz. A magokat cserépbe vagy a kertbe, mindjárt végleges helyükre vethetjük. A növény igen ellenálló.
A hűvös helyeket kedveli
A cserepes példányokat ősszel vigyük be a lakásba vagy az üvegházba, de a hőmérséklet ne legyen 10—12 ‘C-nál magasabb. Az ibolya rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy virágzását a fényvszonyok alakulása befolyásolja. Túlzott mesterséges megvilágítás esetén kevés virág képződik. A cserepében nevelt növényeket rendszeresen öntözzük, talajuk nem száradhat ki. Virágzás után a töveket kiültethetjük a szabadba. Ha Ilyenkor szétoszijuk a töveket, a következő évben erőteljesebb virágzással számolhatunk.
Télálló
Bár a növény teljesen télálló, hosszan tartó erős fagyok esetén Inkább takarjuk le fenyőágakkal.
Tovább virágszínek
A nemesítéseknek köszönhetően egyre változatosabb színű fajtákkal találkozhatunk. A virágok színe a kéktől a lilán át a bíborvörösig változhat. Ezek a fajták elérhetik a 15 cm-es magasságot is.
NÖVÉNYDOKTOR
A szabadban nevelt illatos ibolyát csak ritkán támadják meg betegségek és kártevők.
Az üvegházi egyedek sajnos fogékonyabbak a betegségekre.
A takácsatkák sok gondot okozhatnak. Amint észrevesszük a fertőzés első jeleit, azonnal különítsük el a növényt, hogy a betegség ne terjedhessen át az egészséges egyedekre. Ha a rovarirtó szerek sem használnak, váljunk meg a növénytől
A levéltetvek ellen könnyebben védekezhetünk.
Enyhébb fertőzés esetén alkoholos vattával mossuk le az érintett felületeket. Súlyosabb esetben használjunk növényvédő szert.
Gyökérfekély a fiatal csíranövényeknél léphet fel. Az öntözővízhez keverjünk gombaölő szert.
Szürkepenész túl magas páratartalom esetén alakulhat ki. Permetezzük a növényt gombaölő szerrel.
Hortenzia (Hydrangea macrophylla )
A hortenziát hosszú éveken át ódivatú növénynek tartották, csak elsőáldozásra és anyák napjára vásárolták. Ma azonban reneszánszát éli: megtalálható a balkonládákban, a kertben, sőt még a vázában is.
A hortenzia japán és kínai folyóparton nőA hortenzia otthona Ázsia. Európában akár jubileumot is ünnepelhetne, ugyanis az első növények 1789-ben érkeztek Japánból Angliába. Újabb száz évnek kellett azonban eltelnie, amíg a Kontinensen is meghonosodott.
Számos fajtáját ismerjükAz ismert szobai hortenzia mellett léteznek télálló, kertbe ültethető bokros hortenziafajták is, mint p1. a fehér hólabdahortenzia, a puha levelű bársonyhortenzia és a fürtös hortenzia, amely leginkább az orgonára emlékeztet. Házfalakra és pergolákra való a kúszó hortenzia, amely 8 m magasra is megnő.
Csak álvirágokA viráglabdák pusztán csészelevelekből álló álvirágok, melyeknek az a szerepük, hogy a rovarokat odacsalogassák a virágokhoz.Az ernyővirágzat közepén található igazi virágok sokkal kisebbek és jelentéktelenebbek. A latin ‘Hydrangea’ elnevezés „sok víz”-et jelent. A „hortenzia” név eredete sokkal költőibb, ugyanis a növényt először leíró francia botanikus, Philbert Commerson kedvesét hívták így.
A rózsaszínből kék leszA hortenzia a növényvilág kaméleonja, ugyanis a rózsaszínűnek vásárolt növény savanyú földben kék virágot hoz. A fehér hortenzia nem változtatja a színét.
Praktikus tanácsok a gondozáshoz és a szaporításhoz
1. DugványokA dugványnak való hajtásokat az első félévben, január és június között vágjuk le a növényről. Ezek egy pohár vízben is meggyökeresednek. Ha már az év elején hozzákezdünk a szaporításhoz, biztosítsunk a dugványoknak meleg környezetet.
Saját készítésű kék virágokA háztartási boltban vegyünk timsót, és az átültetéskor keverjünk a földhöz literenként 10 g oldatot. Amikor a növény hajtani kezd, hetente kétszer locsoljuk meg 2%-os ammóniákoldattal. Persze nem minden hortenzia reagál színváltozással a savanyú földre. Erre a célra legjobban a világosvörös ‘Buketfrose’ típus alkalmas.
2. VisszacsípésHa bokros növényt szeretnénk, a csúcshajtásokat (két levélpár fölött) többször is csípjük vissza.
3. TeleltetésAmikor október végén a növény levelei lehullanak, tegyük hűvös, fagymentes helyre. Februárban ismét kerüljön melegebb helyiségbe, és öntözzük többször.
A megfelelő metszésAhhoz, hogy a növény több éven át virágozzék, metszenünk kell. Az elvirágzott hajtásokat vágjuk vissza felére, a gyenge hajtásokat pedig az átültetésnél vegyük le. Júliustól azonban már ne vágjuk vissza a növényt, mivel ilyenkor a hajtásvégeken fejlődnek a következő évi virágbimbók.
Nem tűri a fagyotNyáron a hortenziát a szabadba is kitehetjük. Mielőtt azonban az első éjszakai fagyok beköszöntenek, vigyük be a lakásba. Télen csak mérsékelten öntözzük; de kiszáradnia nem szabad.
NÖVÉNYDOKTOR
A takácsatkákat vörös hálójukról ismerhetjük fel, amelyek a levelek fonákján találhatók. Ha időben észrevesszük őket, elég ha levesszük a beteg leveleket. Ha ez már nem segít, ki kell dobnunk a növényt.A levéltetvek a fiatal. zsenge hajtásokat támadják meg. Zuhanyozzuk le a növényt, vagy vásároljunk rovarirtó szert.A vízhiány miatt a levelek petyhüdtek, barnák lesznek és összepöndörödnek. A virágzás alatt bőségesen öntözzük a hortenziát, forró napokon akár kétszer is meglocsolhatjuk. A kiszáradt növényt állítsuk vízzel teli edénybe, míg a föld újra átnedvesedik.A leveleken megjelenő lisztharmat fehér púderre hasonlít. A beteg leveleket távolítsuk el, és szerezzünk be gombaölő szert.
TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedésVásárláskor a növény alacsony törzsű, egy-két ága van, ezért bokrosnak hat. Az évek során azonban magasabb és terjedelmesebb lesz.
Virág és illatAz első évben a hortenzia áprilistól szeptemberig, de az első átteleltetés után már csak nyáron virágzik. A virágoknak gyenge illata van.
Fény és hőmérsékletA növény a világos és hűvös helyet szereti, ezért lehetőleg keleti vagy nyugati fekvésű ablakba tegyük. A teraszon védett, kissé árnyékos helyet biztosítsunk számára. A hortenzia nyáron a 20°C-os, télen kb. a 7°C-os hőmérsékletet kedveli.
Öntözés és trágyázásA virágzás alatt bőségesen öntözzük, de csak mésztelenített vízzel. Ha nagy a forróság, permetezzünk rá vizet. Szeptembertől februárig kevesebbet öntözzük, de ne hagyjuk kiszáradni. Az első virág megjelenésétől kezdve augusztus közepéig trágyázzuk hetente egyszer mészmentes trágyával.
Föld és átültetésHa már minden virága elhervadt (kb. szeptember) a kertészek un. mocsári keverékbe vagy nedves tőzegbe ültetik.
Nyesés, visszavágásA elvirágzott hajtásokat vágjuk vissza félig, a gyengéket pedig távolítsuk el.
SzaporításA levágott hajtásokat dugványként felhasználhatjuk.
KörnyezetA hortenzia nagyon jól mutat az ablakban, de még szebb, ha három- négy virágot egy nagy agyagedénybe ültetünk, és azt a teraszon vagy a télikertben helyezzük el.
