Pártáskosbor (Vanda)
A virágüzletekben gyakran találkozhatunk a kékes, lilás árnyalatú Pártáskosbor gyönyörű virágaival. Cserepes növényként sajnos csak ritkán kínálják, pedig léteznek nagyon könnyen gondozható fajok is.
Az orchideák virága tulajdonképpen mindig álomszép. A virágajkak és a virágszirmok, valamint a sarkantyúk néha földön kívüli lények hatását keltik. A Pártáskosbor virágai a feltűnő, egzotikus virágok közé tartoznak. Néhol a virágszirmok csíkosak, máshol foltosak, megint más virágok pedig pöttyösek. Színük a világoskék és a kékeslila között változhat. Ez utóbbi szín az orchideák esetében igazi különlegességnek számít. Közös jellemzőjük, hogy egy-egy száron mindig több nyílik, illatuk pedig nagyon kellemes.
Fán lakó növények
A Pártáskosbornak mintegy 60-70 faja ismert. Ezek elsősorban Ázsia trópusi területein, Indiában, Kínában, Indonéziában és a Fülöpszigeteken honosak. Hazájában szinte minden Pártáskosbor fán lakik. A tápanyagokat és a nedvességet hosszú, erős léggyökereikkel veszik fel. Ezt a tényt természetesen figyelembe kell vennünk, ha ilyen orchideát a lakásban szeretnénk nevelni.
Nincs nyugalmi időszaka
Sok más orchideával ellentétben a Pártáskosbor nem nevel ál-gumót, és kimondott nyugalmi időszakra sincs szüksége. Fontos, hogy ismerjük orchideánk pontos latin nevét, ugyanis csak ennek ismeretében tudjuk eldönteni, hogy télen a meleget vagy inkább csak a szobahőmérsékletű helyiséget kedveli. Minden fajra igaz azonban, hogy a lakásban tartott növények magas páratartalmat igényelnek.
A hőmérséklet télen
A Pártáskosbor nagy családjában két csoportot kell megkülönböztetnünk. Az egyik csoport növényei télen is meleget igényelnek, a hőmérséklet nem csökkenhet 18 °C alá. Ide tartoznak a V. hookeriana, V. kim-balliana, V. lamellata, V. teres és a V. tesselata. A másik csoport tagjai alacsonyabb hőmérséklettel is megelégszenek, de a 12 °C-nál hidegebbet ezek sem bírják. Ilyenek például a V. amesiana, V. bensonii, V. coerulea, V. coerules-cens és a V. tricolor.
Különleges igények
Ahhoz, hogy a Pártáskosbor megfelelően fejlődjön, a hőmérséklet mellett másra is figyelnünk kell.
Öntözés
Az orchideák mindig lágy vizet igényelnek. A víz lágyítása vegyi anyagok nélkül is megoldható, ha például éjszakára tőzeggel töltött zacskót lógatunk az öntözővízbe (100 g tőzeg 6-8 liter vízhez elegendő). A tőzegzacskót akár három-négy alkalommal is felhasználhatjuk.
Tápanyagutánpótlás
Ezeket az orchideákat csak a növekedési időszakban kell trágyáznunk, és akkor is csak igen kis mennyiségben. Ha tápoldatot adunk a növénynek, négyszer-ötször olyan híg keveréket készítsünk, mint amilyet a tápoldat használati utasítása javasol.
Ültetőközeg
Ültessük a növényt speciális orchideaföldbe, vagy édes-gyökerű-páfrány gyökérzete, rostos tőzeg, fakéreg és faszéndarabkák keverékébe. A legtöbb esetben a pártáskosbor fakosárba kerül. Ha a növényt cserépben szeretnénk nevelni, alakítsunk ki a cserép alján megfelelő vízelvezető réteget. A növényt csak három- vagy négyévente kell átültetnünk. Legyünk ilyenkor nagyon óvatosak, ugyanis ha a gyökerek megsérülnek, a növény elpusztulhat.
NÖVÉNYDOKTOR
□ A pajzs- és gyapjastetvek gyakran megjelennek az orchideákon.
A pajzstetveket óvatosan, hegyes késsel távolítsuk el, a gyapjastetveket pedig csipesszel szedjük le a levelekről. Az érintett részeket kenjük be alkoholos, szappanos oldattal, majd mossuk le a növényt tiszta vízzel.
□ A takácsatkákat legtöbbször csak akkor vesszük észre, ha már nagyon sok van belőlük. Ilyenkor általában már csak a rovarölő szer segíthet.
□ A vírusos fertőzés
korcsosuláshoz vagy más károsodáshoz vezethet. Ilyen esetben inkább váljunk meg a beteg növénytől.
Lycaste (Lycaste)
A Lycaste egyszerűen gondozható epifita orchidea, ezért kezdő orchideagyűjtőknek is ajánlott. Léteznek alacsonyabb és magasabb fajtái is.
A Lycaste névadója egy görög királylány volt. A növény azonban nem Görögországban honos, hanem Mexikó trópusi hegyvidékein, az Andokban és Nyugat-India hegyes tájain. Csaknem 30 vadon növő faja ismert, legtöbbjük epifitaként, az őserdők faóriásainak ágvilláira telepedve él.
Gazdagon virágzik
A Lycastét elsősorban csodálatos virágaiért nevelik. A legtöbb faj már fiatalon dúsan virágzik, feltéve, hogy hűvös helyen teleltettük őket. A virágbimbók kifejlődéséhez ugyanis a hideghatás nélkülözhetetlen. Néhány faj esetében egyetlen tő akár 20—30 virágot is hoz, amely valóban csodálatos látványt nyújt. Emellett a virágok rendkívül tartósak— nem ritka, hogy egy virággal két hónapig díszíthetjük lakásunkat.
Télen csupasz
Ahogy közeledik a nyugalmi időszak, a növény egymás után ledobja összes levelét. Az ezt követő hónapokban alig öntözzük, csak annyira, hogy az álgumók ne száradjanak meg. A nyugalmi időszak az rügyek megjelenésével ér véget. Ettől kezdve fokozatosan többet öntözzük.
Néhány különleges faj
A L. skinneri feltűnően Szép virágai november és március között jelennek meg. Színskálájuk a fehértől a világos pirosig terjed, akár két hónapig is élnek, ezért vágott virágnak is kiválóan alkalmasak. A növény érzékeny a túlzott öntözésre, túl magas légnedvesség mellett pedig fonnyadni kezd. A L. aromatica Mexikóból származik. Egyetlen tő akár 20 apró Sárga virágot is hozhat, mindegyiküket piros mézajak díszíti, és citromra hasonlító illatot áraszt. Március és május között virágzik. A nicaraguai és Costa Rica-i eredetű L. brevispatha decemberben hozza 5 cm átmérőjű, fehér színű, kis színes foltokkal tarkított virágait.
A Lycaste gondozása
A Lycaste aránylag könnyen alkalmazkodik a különféle életfeltételekhez. Van néhány faj, amely elsősorban üvegházban érzi jól magát, de legtöbbjük szobai körülmények között is jól fejlődik. Próbáljunk hűvös teleltetőhelyet keresni számára.
Egyenletesen nyirkos föld
A növekedési időszakban az ültetőközeget tartsuk egyenletesen nyirkosan, és öntözéshez csak lágy, mészmentes vizet használjunk. Soha ne öntözzük este, mert a levelek rothadni kezdhetnek. Alakítsunk ki a cserép aljában megfelelő vízelvezető réteget, mert a gyökerek különben elrothadnak.
Szórt fény
Áprilistól óvjuk a növényt a tűző napfénytől, de túl sötét helyen se tartsuk. Ideális hely Számára egy keleti vagy nyugati fekvésű ablak.
Ültetőközeg
Ne ültessük általános virág- földbe, inkább szerezzünk be orchideaföldet, amely édesgyökerű-páfrány gyökérzete. rostos tőzeg, gyepföld, lomb- föld és cseréptörmelék keveréke. Általában tavasszal, a nyugalmi időszak végén ültessük át. Ekkor a töveket szét is oszthatjuk.
NÖVÉNYDOKTOR
A Lycaste orchideát a kártevők és a betegségek csak ritkán támadják meg.
A gondozás egyedüli nehézségét az jelenti, hogy a növény körül megfelelő páratartalmat és bizonyos mennyiségű friss levegőt biztosítsunk. Ha az igények valamelyike nem teljesül, a növény elpusztulhat.
TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés
A Lycaste orchideák epifita, álgumójuk tojás alakú, leveleik keskenyek.
Egyes fajok kistermetűek, mások akár 60cm magasra is megnőnek.
Virág és illat
Az év különböző időszakaiban virágoznak, egyes fajok akár évente kétszer is. Léteznek kellemes illatú virágokat hozó változatok is.
Fény és hőmérséklet
Ideális hely számára egy keleti vagy nyugati fekvésű, a tűző napfénytől védett ablak. Télen tartsuk hűvösebb helyen.
Öntözés és trágyázás
A növekedési időszakban hetente adjunk neki alacsony koncentrációjú tápoldatot, és öntözzük egyenletesen. A nyugalmi időszakban csak annyi vizet kapjon, hogy az álgumó ne kezdjen el fonnyadni.
Föld és átültetés
A nyugalmi időszak után ültessük át, lehetőleg orchidea-ültetőközegbe.
Nyesés, visszavágás
Nem szükséges.
Szaporítás
Legegyszerűbb módja átültetéskor a tövek szétosztása.
Környezet
Minden orchideagyűjteményben helye van, de egyedül is jól mutat a nappali ablakában.
Lilla (Laelia)
A Laelia nemzetségben magas és kisméretű orchideákkal egyaránt találkozhatunk. Mindegyikre jellemző a szép, felfelé álló virágzat. A Lilla közeli rokonságban van a bugakosborral, amely azonban több törődést igényel.
A legszebb orchideákat a Lillák között találhatjuk meg. Összességében 30—75-re tehető a fajok száma. A szám azért ennyire változó, mert a Lilla nagyon hasonlít a vele rokonságban álló bugakosborra (Cattleya), és mert mindkét nemzetségben számos keresztezés található. Ezért olykor rosszul sorolják be a fajokat.
Vadon élő Lillák elsősorban Mexikóban és Brazíliában fordulnak elő. Számos faj megjelenésében és méretében különbözik egymástól.
Színgazdagság
Valamennyi fajra jellemzőek a színpompás virágok. A szivárvány szinte minden színe megtalálható a Lillák között, sőt még kétszínű virágok is előfordulnak. Legtöbbjük enyhe illatot áraszt. Aki ügyesen válogatta össze Lilla-gyűjteményét, egész esztendőben gyönyörködhet a virágpompában.
Különböző fajok
A 70—80 cm magasra növő hasadt Lilla (L. anceps) nagyon hasonlít a bugakosborra. Virága rendszerint lilás rózsaszín, bíborvörös vagy sárga mézajakkal. December-januárban virágzik. A L. pumila lakásban jól tartható miniatűr orchidea. Virágzási ideje szeptember-október, a virág lilás rózsaszín, a mézajak bíborvörös. Ezt a két fajt teleltessük 10-12 °C-on. Magasabb téli hőmérsékletet igényelnek viszont a különösen nagy virágú, több fajtát magukban foglaló Lilla-kosborok, melyek a Lealia és a Cattleya keresztezéséből jöttek létre. A május-júniusban virágzó L. purpurata kb. 15 °C-on telel át. Egy 20 cm hosszú száron 3-5 virág nyílik.
A hasadt Lilla (Laelia anceps var. ‘Alba’) a karácsonyi időszakban hozza pompás virágait.
A keresztezés során létrehozott Laelia harpophylla február-márciusban virágzik.
A helyes gondozás néhány szabálya
A Lillák azon orchideák közé tartoznak, melyek nagyobb fáradság nélkül tarthatók a lakásban. Természetesen ezeknek is van néhány különleges igényük, elsősorban ami a helykiválasztást illeti. E tekintetben hasonló követelményeket támasztanak, mint a velük rokonságban lévő bugakosborok. Aki tehát már termesztett eredményesen bugakosbort, annak a Lillákkal sem lesz különösebb gondja. Legfontosabb a megfelelő hőmérséklet. Az alábbi értékek irányadók:
tavasz: 14-16 °C
nyár: 20-22 °C
ősz: 14-16 °C
tél: 10-12 °C.
Vannak azonban kivételek. Elsősorban a keresztezésből származó fajok, de néhány másik sem igényel Szigorú téli nyugalmat, ezek jobban érzik magukat 15 °C-os hőmérsékleten. Az orchideákat egész évben tartsuk világos helyen, és a növekedési időszakban rendszeresen öntözzük őket.
Átültetés
Magunk is keverhetünk orchidea-ültetőföldet.
Egyenlő arányban keverjünk össze páfránygyökeret tőzegmohával, és adjunk hozzá fakéreg-darabkákat, meg kevés aprított faszenet. Orchidea-földet készen is vásárolhatunk. Az átültetést úgy végezzük, hogy az orchidea gyökerei az ültetőközeg felszínére kerüljenek.
Szaporítás
Az erőteljes növényeket a nyugalmi időszak után szétoszthatjuk.
NÖVÉNYDOKTOR
Megfelelő körülmények között a Lillákat ritkán támadják meg betegségek vagy kártevők.
A rossz időben, helytelenül végzett öntözés okozhatja, hogy a finom gyökerek elrothadnak, és a növény nem nő tovább.
A virágzás elmaradása csaknem mindig a rosszul megválasztott téli hőmérsékletre vezethető
vissza, de akkor is előfordulhat, ha a nyugalmi időszakban túlöntöztük a növényt.
Lepkekosbor ( Oncidium)
A Föld különböző éghajlatú területein számtalan lepkekosbor faj él. Akadnak köztük olyanok, amelyek szobai körülmények között is jól tarthatók, míg mások több odafigyelést igényelnek.
A 700-800 fajt magába foglaló Oncidium nemzetség az egyik legnépesebb az orchideák között. Floridában éppúgy megtalálhatók, mint Argentínában vagy Brazíliában. A meleg, nyirkos területeken ugyanúgy előfordulnak, mint a hűvös, hegyi régiókban.
Eplflták
A legtöbb faj a természetben epifitaként a fák ágvilláiban él, ahol gyökereivel megkapaszkodik, tápanyagigényét pedig az itt összegyűlő anyagokból, a korhadó lombból és a faágakon lefolyó esővízből fedezi.
Az epifitáknak megfelelő életkörülményeket a lakásban is megteremthetjük. Csavarjuk be a gyökereket tőzegmohába, és kötözzük fel tenyérnyi fakéregdarabra. A tőzegmohát gyakran permetezzük vízzel.
Oncidium pusillum
Kistermetű növény, levelei mindössze 3-6 cm hosszúak. Közöttük helyezkedik el a virágzati szár, amely apró, csodálatos színű virágokat hordoz. Csaknem egészévben virágzik. Leggyakoribb virágszíne a sárga, piros árnyalatokkal.
Oncidium ornithorhynchum
Ez az egyik legszebbnek tartott orchidea faj szinte minden gyűjteménybenelőfordul. Vadon Mexikó és Costa Rica hegyeiben él. Ősszel és télen, októbertől februárig virágzik. Levelei 30 cm hosszúak és 4 cm szélesek is lehetnek. A virágzati szár bókoló és elágazó. Csodaszép világos ibolyaszínű vagy akár rózsaszín vöröses árnyalatú, csaknem 2 cm nagyságú virágai négy héten át nyílnak. Illatuk vaníliára emlékeztet.
Oncidium gardneri
Ez az egzotikus vörös, barna és sárga színű virágokat hozó orchidea faj Brazíliából származik. Virágai nyáron jelennek meg. Levelei 20 cm hosszúak, virágzati szára elérheti akár a 75 cm-t is.
Oncidium concolor
Virágai citrom- vagy aranysárgák, tavasszal nyílnak. Levelei 15 cm hosszúak, virágzati szára 30 cm-re is megnőhet.
A helyes gondozás
A lepkekosbor elsősorban azért olyan kedvelt, mert legtöbb faját egyszerűen, akár szobában is tarthatjuk, egyéb igényeiket pedig könnyen kielégíthetjük.
Különleges ültetőközeg
Általában az orchideát is nevelhetjük agyagcserepekben, de semmi esetre sem általános virágföldben, hanem speciális ültetőközegben, amely megfelel a megszokott életfeltételeinek (fákon élő növény).
Ez a közeg legyen jó vízáteresztő képességű, levegős és laza szerkezetű. Nagyon fontos a hungarocellből vagy égetett agyaggolyókból készített drénréteg, amely megakadályozza a víz pangását, ami az orchideák számára nagy veszélyt jelent.
Rendszeresen öntözzük
Fontos, hogy a lepkekosbort a növekedési időszakban bőségesen, de ne túlzottan öntözzük.
NÖVÉNYDOKTOR
A lepkekosbort kártevők vagy komolyabb betegségek csak ritkán támadják meg. Ha nem fejlődik kielégítően, akkor ennek oka legtöbbször a helytelen ápolás.
□ A közvetlen napfény megperzselheti a növényt, levelein száraz, barna foltok jelenhetnek meg.
□ A túlöntözés gyökér-rothadáshoz vezethet.
□ A virágzás elmaradásának oka a helytelen öntözés. A nyugalmi időszakban csak keveset öntözzük.
Kosborfürt (Odontoglossum)
Néhány kosborfürt Orchidea nevelhető lakásban is, mivel ezek elég erőteljes növények. Legtöbbjük nagy feltűnő virágzatot hoz, amelyben az ún. mézajak hegyes foghoz hasonlít.
Az Odontoglossum nemzetséghez kereken 250 különböző, vadon növő faj tartozik. Legtöbbjük epifita növényként a trópusi Amerika magas hegységeiben él. A vadon élő fajokon kívül még számos hibrid is létezik, mivel ez a nemzetség kiváló "keresztező partnernek" bizonyult az újabb hibridek létrehozásánál. Az Odontoglossum név jelentése: "fogasnyelv". Ez az elnevezés azokra a foghoz Hasonló karéjokra vonatkozik, amelyek Egyes fajoknál a mézajak kialakulásakor képződnek.
Ami fontos: a faj
A kosborfürt Orchideák esetében két csoportot különböztetünk meg: egy kisebbet, amelynek fajait is tarthatjuk lakásban, illetve egy jóval nagyobb fajszámú csoportot, amelynek tagjai hűvös, 10 ° C körüli hőmérséklet teleltetőhelyet igényelnek. Az első csoportba tartozik a könnyen gondozható '0. bictoniense ", amely egy száron kisméretű, de nagyszámú vörösbarna és ibolyaszínű virágot hoz. Az '0. grande" nagyvirágú faj, sárga és barna színű. A közeljövőben ezt a Fajt Valószínűleg Rossioglossum néven új nemzetségbe sorolják. Végül megemlítjük az '0. pulchellumot ", amely fehér virágait fürtben hozza.
Illatok és színek
Egyes fajok virágai diszkrét, kellemes illatúak. A nem illatos Egyedek ezzel szemben gyönyörű színekben pompáznak, ilyenek főként a keresztezéssel előállított hibridek. A virágzási időszak fajtól függően nagyon eltérő lehet. Egyesek karácsonykor virágoznak, míg sok más faj tavasszal, március és május között bontja ki szirmait. Vannak azonban nyáron, illetve késő ősszel virágzók is, bár ez utóbbiak száma csekély. Csaknem minden fajta megtalálható a virágüzletekben vágott virágként. Csodálatos szépségűek és sokáig frissen tarthatók.
Gondozási tudnivalók
Legjobb, ha az Orchideák nevelését virágzó példány megvásárlásával kezdjük. Amennyiben nem rendelkezünk az Orchideák tartásával kapcsolatban tapasztalattal, vásároljunk inkább olyan fajt, amely jól viseli a szobai körülményeket. Azonban a többi faj tartása sem túl nehéz, ha azok hőmérsékletigényét ki tudjuk elégíteni.
Az alábbi hőmérsékleti értékek betartásával általában jó eredményt érhetünk el:
tavasz: 8-12 ° C
nyár: 16-18 ° C
ősz: 12-16 ° C
tél: 8-12 ° C
Ha nem tartjuk ezeket az értékeket a, "hidegigényesebb" fajoknál, virágzást hiába várunk. Rendkívül fontos a helyes öntözés. Elvirágzás után Ezeket az orchideákat szárazon kell tartani, azonban a szárgumók nem fonnyadhatnak össze. A növekedési időszakban se öntözzük túl a növényeket, mert a gyökerek könnyen elrothadhatnak.
Végül megjegyezzük, hogy ezeknek az orchideáknak az általános virágföld nem felel meg, fejlődésükhöz speciális, epifita-növényeknek összeállított föld szükséges.
NÖVÉNYDOKTOR
A kosborfürt Orchideák erőteljes növények, bár az időszakos alacsony hőmérséklet miatt szürkepenész támadhatja meg őket. Ezt a gombabetegséget megelőzhetjük, ha folyamatosan szellőztetünk. Súlyosabb esetben mártsuk az egész növényt gombaölőszer vizes oldatába.
A túlzott öntözés az orchideáknál gyökérrothadást idézhet elő. A növény általában kiheveri ezt, ha egy ideig teljesen szárazon tartjuk. Súlyos esetben a beteg részeket távolítsuk el.
A jácintorchidea különösen érdekes növény. Kiválóan fejlődik, ha virágzáskor részben a szabadban, részben pedig a lakásban tartjuk. Egyelőre csak ritkán láthatjuk a virágüzletek kínálatában.
A jácintorchidea latin nevét L. Bletről, a spanyol származású gyógyszerészről, botanikusról kapta.
A 30 cm-re megnövő hosszúkás leveleken hosszanti csíkok láthatók. A növényt gyakran mikádóvirágnak is nevezik, amely eredetére utal: a növény a Távol-Keletről származik; a japán császárt korábban mikádónak nevezték.
Kint és bent
A jácintorchidea vadon Kínában és Japánban él. Nálunk szobanövényként ismert, de bizonyos időszakban a szabadban is tarthatjuk. Virágzáskor általában beviszik a házba. A mi klímánkon nem télálló, ezért csak védett helyen, megfelelő takarás mellett maradhat télen a szabadban. Elvirágzás után a föld feletti részek elhalnak. Jelöljük meg a helyét a kertben kövekkel, hogy tudjuk, hol helyezkedik el, majd télen takarjuk le lombbal, fenyőgallyakkal. Kora tavasszal tegyünk egy üveglapot a téli takarásra, így a talaj gyorsabban átmelegszik és a növény jobban fejlődik. A legbiztosabb azonban, ha a rizómát fagymentes, száraz helyen a házban vagy a pincében teleltetjük.
Egy száron 12 virág
A jácintorchidea virágzáskor (június-júliusban) a legszebb. Egyetlen virágzati száron éppen egy tucat virág helyezkedik el. A kertben nevelt töveket óvatosan kiáshatjuk, és a virágzás idejére bevihetjük a házba, hogy gyönyörködhessünk szépségükben, hiszen elég gyorsan elvirágoznak.
A jácintorchidea egy éve
Nyáron a legszebb
A jácintorchidea június-júliusban virágzik. Vásárlásra is ez a legmegfelelőbb időszak. Ilyenkor bőségesen öntözzük, és hetente egyszer adjunk neki alacsony koncentrációjú tápoldatot is.
Augusztus-szeptemberben visszahúzódik
Ilyenkor a levelek leszáradnak. A növényt kiültethetjük a kertbe vagy levihetjük a pincébe. Alig öntözzük.
Nyugalmi időszak októbertől februárig
Ebben az időszakban tartsuk a gyöktörzset fagymentes helyen. Ha a kertben hagyjuk, gondoskodjunk megfelelő téli takarásról.
Március-áprilisban tegyük világos helyre
Tavasszal állítsuk világos helyre, és óvatosan kezdjük el öntözni. Elegendő számára a 10-15 °C közötti hőmérséklet, de később ezt emeljük 15-20 °C-ra. Amint megjelennek az első hajtások, öntözzük bőségesebben, és hetente egyszer adjunk neki tápoldatot.
Május végétől júliusig csodálatos virágpompa
Néha már május végén gyönyörködhetünk az első virágokban. Tegyük olyan helyre a növényt, ahol a virágokat mindig láthatjuk
NÖVÉNYDOKTOR
□ Csak levéltetvek támadják meg elvétve, ami szerencsére csak ritkán okozhat gondot. Általában egy hideg vizes zuhanyozás már segíthet. Erősebb fertőzés esetéin használjunk gyengébb rovarirtó szert.
□ A gyökérrothadás
oka a nem megfelelő feleltetés. A legkevesebb gondunk akkor lesz, ha száraz, egyenletesen meleg, 5-10 °C közötti hőmérsékletű helyet biztosítunk neki. Ebben az időszakban ne öntözzük. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, nem kell gyökérgombásodással számolnunk.
Hogyan virágoztathatjuk az orchideákat?
Az orchideák szépsége a dús fürtökben álló, varázslatos virágokban rejlik. Ha ismerjük természetes életkörülményeiket, a lakásban is virágzásra késztethetjük őket.
Aki orchideát szeretne virágoztatni, annak nem árt némi háttérismeretet szereznie az egyes fajok természetes életkörülményeiről. Ha ugyanis sikerül a növény igényeinek megfelelő körülményeket a lakásban is biztosítanunk, a virágok szinte biztosan megjelennek. Nem jelent az sem nehéz feladatot, ha a boltban vásárolt virágzó orchideát a következő évben is virágzásra szeretnénk bírni.
Zöld dísznövényként is jól mutat
Az orchideák nem nyílnak egész évben. Szerencsére azonban a vad és a hibrid fajok között egyaránt léteznek dekoratív levelűek, amelyek a virágzási időszakon kívül is mutatósak. A legjobb természetesen, ha az orchidea- 1 gyűjteményt úgy állítjuk össze, hogy valamelyik növény mindig virágozzon, tehát hogy egyik faj váltsa a másikat a virágzásban.
Orchideát magunk is nevelhetünk
Nagy türelemmel és a gondozási szabályok betartásával még a magunk nevelte orchideát is kivirágoztathatjuk. Ez azonban mindenképpen időigényes feladat. Legjobb esetben is négyöt év telik el a magvetéstől a virágzásig, de egyes fajoknál akár 15 évet is várnunk kell az első virágzásig.
A nyugalmi időszak a legfontosabb
A virágzás szempontjából a leglényegesebb periódus a nyugalmi időszak. Ilyenkor a növényt nagyon óvatosan öntözzük. Mivel ez a bimbóképződés elengedhetetlen feltétele, fontos tudnunk, melyik orchideának mikor van szüksége nyugalomra. A földi orchideáknak, mint például a vénuszpapucsnak vagy a csónakorchidea hibrideknek nincs kifejezett nyugalmi időszakuk. Ezeket egész évben egyenletesen nyirkosán kell tartanunk, a virágzási időszakban pedig többet öntöznünk. A három legsötétebb hónapban takarékoskodjunk az öntözővízzel, de a növényeket soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Más orchideákat - például a Calanthe- vagy egyes Dendrobium-fajokat - ezzel szemben annyira szárazon kell tartanunk, hogy nedvességnek szinte nyoma se maradjon a cserépben, illetve a földben.
További tényező a fény
A bimbóképződést a világosság is nagymértékben befolyásolja. A trópusokon a nappal általában tizenkét órán át tart, ami kedvez a bimbók kifejlődésének. A mi szélességi körünkön a nyári hónapokban az orchideák számára túl sok a fény, és a tűző napon álló növények károsodhatnak.
Alapszabály, hogy a vastag, erőteljes levelű orchideák több napfényt viselnek el, mint a vékony, lágy levelűek.
Külön megvilágítás télen
A téli hónapokban csak hét-nyolc óra hosszáig tart a nappal, és a fény is gyengébb. Ilyenkor jó, ha külön megvilágításról gondoskodunk. A legegyszerűbb megoldás a neoncső, de léteznek kifejezetten növények megvilágítására való lámpák is. Rossz fényviszonyok esetén a világítást tizenkét órára kapcsoljuk be; kedvezőbb esetben csak annyi időre, amennyire szükséges. Az orchideák túl sok fényt sem kaphatnak, mert az megint csak ártana a virágzásnak.
Hőmérséklet és páratartalom
A trópusi orchideák magasabb páratartalmat igényelnek, mint azok, amelyek a Föld mérsékelt éghajlatú területeiről származnak. A legtöbb orchideát 20-25 °C közötti hőmérsékleten kell tartanunk, de a hőmérsékletnél fontosabb a páratartalom, amelynek 60-70% között kell lennie. Ezt a lakásban csak akkor tudjuk biztosítani, ha a növényeket rendszeresen permetezzük lágy vízzel, vagy párásító készüléket állítunk a "közelükbe.
Tápanyagok
A két-három évente átültetett orchideának általában nincs szüksége tápanyagpótlásra. Ha mégis trágyázunk, ezt a növekedési időszakban tegyük. Használjunk hígabb oldatot, mint a többi cserepes növény esetében.
A föld
Az eddig felsorolt tényezők mellett az orchideák bimbóképződéséhez a jó föld vagy még inkább a jó minőségű ültetőközeg is elengedhetetlen.
Az epifita orchideák ültetőközege
A természetben fán élő orchideák (epifiták) könnyű, nedvességmegkötő ültetőközeget igényelnek, hogy gyökereik megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot szívhassanak fel. Megfelelő keveréket állíthatunk össze a következő alkotóelemekből: egy rész rostos tőzeg, egy rész faszéndarabkák, három rész kéregtörmelék, de használhatunk szaküzletben kapható speciális orchideaföldet is.
A földi orchideák ültetőközege
A trópusokról származó földi orchideák ültetéséhez a fenti keveréket használhatjuk alapként.
Ezt gazdagítsuk homokkal vagy általános virágfölddel. Az ültetőközeg legyen laza és jó vízáteresztő.
Ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk, nem okozhat komoly nehézséget az orchideák virágoztatása. Ennek ellenére érdemes figyelmesen átolvasni az orchideákkal foglalkozó növénykártyákat, hiszen ott részletesen olvashatunk az egyes fajok különleges igényeiről.
Epidendrum (Epidendrum)
Az Epidendrum nagy és változatos orchideanemzetség. Ezek az orchideák a természetben fákon élnek, de lakásban vagy télikertben kéregdarabok között vagy függő kosárban tarthatjuk őket.
A szakemberek becslése szerint a nemzetség mintegy 750 fajt foglal magában. A természetben Amerika trópusi vidékein, például Mexikóban honos. A vaníliával együtt az Epidendrum volt az első orchidea, amely Európa kertészeteiben megtalálható volt, méghozzá már 1790-ben. A növény latin neve a görögből vezethető le, jelentése „fán lakó”. Ez azt jelenti, hogy szinte minden faj epifita.
Gyakori a keresztezés
Az Epidendrumot sokféle orchideával keresztezték már, mint például a Cattleyával és a Laeliával.
Az egyes fajok egymástól nagyon eltérőek lehetnek, vannak egészen alacsony orchideafajok, viszont mások akár az egy métert is elérhetik. Nemcsak a növények formája eltérő, hanem a virágok alakja és színei között sem fedezhető fel hasonlóság.
A virágok fürtökben is fejlődhetnek
A virágok nyele általában a szárgumó csúcsán helyezkedik el. A virágzat a nyél végén van, vagy fürtöt képez, azaz előfordul, hogy a virágok lelógnak. Az Epidendrumot ugyanúgy tarthatjuk, mint a Cattleyát vagy a Laeliát. Mindegyik növény nagyjából azonos hőmérsékletű környezetet kedvel, és szereti a magas páratartalmat.
A szakemberek között nincs egyetértés abban a kérdésben, mely orchideafajok vezethetők vissza az Epidendrumra. Néhány közülük önálló nemzetségbe, az Encycli nemzetségbe tartozik.
A fajok
Az E. vitellinum nagyon szép, dekoratív, cinóber- vörös virágú orchidea. Napjainkban ezt a növényt Encyclia vitellina névvel illetik. A virágzat akár az 50 cm-t is elérheti. A virágok nagyon tartósak, vágott virágkén is nagy népszerűségnek örvendnek. Nálunk az Epidendrum év végén virágzik.
Az Epidendrum gondozása
Az epifiták nemcsak fákon vagy fakérgen, hanem cserépben és kosarakban is kiválóan fejlődnek. Ha megfelelő a növény földje, elég 2-3 évente átültetnünk.
Növekedési időszak
A növekedési időszak a tavaszi hónapokra esik. Az átültetésre a kora tavaszi időszak a legmegfelelőbb. Ilyenkor a gyökereket alaposan tisztítsuk meg a régi, állott földtől. A gyökértisztítás az esetleges rothadás kialakulását is meggátolja. A növekedési időszakban a földet soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni. A túlzott öntözés okozta károsodást úgy előzhetjük meg, ha az öntözés után fél órával a növény cserépalátétjéből kiöntjük a vizet.
Nyugalmi időszak
Az Epidendrum nyugalmi időszaka a virágzás befejeződésével, októberben, az év vége felé kezdődik. Ilyenkor drasztikusan csökkentsük az öntözővíz mennyiségét. Elég 2-3 hetente öntöznünk.
A növényt egyáltalán ne trágyázzuk, mert ezzel csak természetellenes növekedést idéznénk elő. Ha a nyugalmi időszak végén új gyökerek jelennek meg a növényen, válasszuk szét a tövet.
NÖVÉNYDOKTOR
Az Epidendrum tulajdonképpen nagyon ellenálló faj, betegségek és kártevők csak ritkán
támadják meg. Ha azonban a nyugalmi időszakban túl sok vizet kap, tönkremehet.
A rothadást azokon a helyeken ismerhetjük fel a legjobban, ahol a szárgumó a földbe bújik. Ügyeljünk arra, hogy a föld kizárólag a gyökereket fedje be. Ha a rothadást időben felfedezzük, a növényt megmenthetjük. Egy ideig egyáltalán ne öntözzük, és a legfelső földréteget cseréljük le.
Csónakorchidea (Cymbidium)
Aki eddig azt gondolta, hogy az orchideák nehezen tartható növények, annak meg kell ismerkednie a csónakorchideával. Gondozása csaknem olyan egyszerű, mint a cserepes növényeké általában.
A nemesítők munkájának köszönhetően ma már több ezer hibrid közül választhatunk. Sok fajtával elsősorban vágott virágként találkozhatunk a virágüzletekben. Virágaik hetekig tartósak maradnak a vázában.
Kiváló cserepes növény
A csónakorchidea a természetben epifitaként, sziklákon és fákon vagy a réteken egyaránt előfordul. Cserépben nevelve szép gyökérzetet fejleszt. Egyáltalán nem viseli meg az életmódváltozás, gyorsan alkalmazkodik. Hamarosan úgy viselkedik, minta többi szobanövény.
Fantasztikus virágok
Sok hibrid virágszárain gyönyörű, egy-másfél méter hosszú, gyakran 25-30 virágból álló virágzat fejlődik. Még a Kínában vadon élő, 20-30 cm magas, pirosassárga virágú törpe csónakorchidea (C. pumilum) nemesítéséből származó törpe hibridek is gazdagon virágoznak, és gondozásuk is igen egyszerű.
A csónakorchidea egy éve
Növekedési időszak
A csónakorchidea növekedési időszaka nyárra esik. Ekkor sok energiára van szüksége, ezért öntözzük bőségesen, és pótoljuk rendszeresen a tápanyagokat. A legjobb, ha a szaküzletekben kapható különleges orchideatápoldattal végezzük a tápanyag-utánpótlást. A virágzást követően mérsékeltebben öntözzük, és egyáltalán ne trágyázzuk. Nyáron nyugodtan nevelhetjük a szabadban is kissé árnyékos helyen. Óvjuk a közvetlen napfénytől. A hűvösebb éjszakák kifejezetten jót tesznek neki.
Nyugalmi időszak
A növény nyugalmi időszaka télen van. Ezekben a hónapokban nagyon keveset öntözzük. Csak akkor növeljük fokozatosan a vízadagot, ha már láthatóak a virágkezdemények.
Átültetés és tőosztás
A téli nyugalmi időszak előtt ültessük át a növényt. Ekkor tőosztással szaporíthatjuk is. Különleges orchideaföldre van szüksége, amelyet a szaküzletekben szerezhetünk be. Magunk is összeállíthatunk hasonló földkeveréket édesgyökerű-páfrány gyökérzete, rostos tőzeg, fakéreg és faszéndarabkák keverékéből.
NÖVÉNYDOKTOR
Más érzékeny orchideákkal ellentétben viszonylag ritkán támadják meg kártevők. Ha azonban túlságosan alacsony a levegő páratartalma, takácsatkák és pajzstetvek károsíthatják a növényt.
□ A barna levélcsúcsok perzselésre utalnak. A túl erős napfény hatására alakulnak ki. Állítsuk a növényt árnyékosabb helyre.
□ Rothadó foltok akkor jelentkeznek, ha a nyugalmi időszakban túl sokat öntöztük a növényt.
Bifrenaria (Bifrenaria)
A Bifrenaria nevelésével kezdők is megpróbálkozhatnak, hiszen egyszerűen gondozható orchidea, és bármely virágablakban tartható. Nagyon szép, tartós és illatos virágai nyáron nyílnak.
Ideális növény kezdő orchidea-gyűjtőknekA Bifrenaria mintegy kéttucatnyi fajt számláló orchidea nemzetség. A legtöbb faj Brazília trópusi esőerdőiből származik, ezek fán lakó növények. Latin nevének jelentése „két oszlop". Ez a két oszlop jól felismerhető a virágban: két porzót foglal magába, amelyek portokjai a bibével és a bibeszállal összenőve nagy csőszerű szervvé alakultak, amint az a címlapfotón is látható. Közeli rokona a Lycaste orchidea nemzetségnek, ezért ugyanolyan gondozást igényel.
Tojásformájú álgumókVízszintes gyöktörzseiből erednek a víz tárolására alkalmas, tojásformájú álgumók, amelyek sűrűn egymás mellett ülnek. Csúcsukból egy 30 cm hosszú, bőrnemű lomblevél ered. A legfiatalabb álgumók alsó végéből hajtanak ki a virágok.
Tartós virágokÁltalában minden virágszáron két gyönyörű virág nyílik, amelyek viaszos tapintásúak és nagyon tartósak - vágott virágként is. Ezért is tartják olyan szívesen vázában, a lakás díszeként. A B. harrisoniae ugyancsak Brazíliában őshonos. Bőrnemű levelei ovális alakúak, mintegy 30 cm hosszúak, gyakran akár a 12 cm levélszélességet is elérhetik. A virágzat nem hosszabb 5 cm-nél, egy-két csodálatos virága van, de ezek nagyon tartósak. Márciustól májusig virágzik.Mindent egybevetve: a Bifrenaria olyan orchidea nemzetség, amely egyszerűen gondozható. Azok a növénybarátok is bátran megpróbálkozhatnak nevelésével, akiknek még nincs tapasztalatuk e téren, és biztosak lehetnek benne, hogy nem éri őket csalódás.
A Bifrenaria egy éveEzt az orchidea nemzetséget nagyon könnyű nevelni és gondozni, ezért nem csak a termesztők, hanem a különlegességeket kedvelő virágbarátok is szívesen foglalkoznak vele. Egyszerű virágcserépben vagy speciális, szakboltokban beszerezhető orchidealádában tarthatjuk. Fontos, hogy földje morzsalékos szerkezetű legyen. Ültessük készen kapható orchideaföldbe, vagy édesgyökerű-páfrány gyökérzet, rostos tőzeg, fakéreg és faszén darabkák keverékébe. Ügyeljünk arra, hogy beültetéskor ne tömörítsük a földet túlságosan, mert összenyomhatjuk a gyökereket. Ne feledkezzünk meg a vízelvezető rétegről sem.
ÁtültetésGyökérzete rendkívül sérülékeny és gyengén fejlett, ezért csak akkor ültessük át, ha feltétlenül szükséges. Ha kinőtte a cserepét, természetesen minél előbb végezzük el az átültetést
Hőmérsékleti viszonyok16-18 °C-os hőmérséklet és 60%-os páratartalom legkedvezőbb a fejlődéséhez, ezért időnként porlasztóval párásítsuk a levegőt. Nyáron, árnyékos helyen,a szabadban is tarthatjuk. A nyugalmi időszak november elején veszi kezdetét, ekkor négy hétre állítsuk hűvösebb helyre, és egyáltalán ne öntözzük. Ezt szigorúan tartsuk be, mert a következő virágzáshoz szüksége van a pihenésre! A téli időszakban csak mérsékelten öntözzük.
Növekedési időszakTavasszal, amikor a növekedés megindul, rendszeresen és bőven öntözzük. Állítsuk világos helyre, de óvjuk a perzselő napsütéstől, és gondoskodjunk megfelelő szellőztetésről.
NÖVÉNYDOKTOREzt az orchideát általában ritkán támadják meg kártevők és kórokozók. A nem megfelelő nevelési körülmények azonban gondot okozhatnak.□ A hajtáscsúcsok akkor barnulnak, ha erős, perzselő napfény érte a növényt. Távolítsuk el metszőollóval az elszíneződött csúcsokat. Ez nem árt a növénynek, és egyben szebbé is varázsoljuk.□ Ha a növény rothadni kezd a tél folyamán (és/vagy el is pusztul) bizonyára megfeledkeztünk arról, hogy a nyugalmi időszakban, négy hétig egyáltalán nem szabad öntöznünk. Amennyiben időben észrevesszük, talán még megmenthetjük a növényt. Ekkor ültessük át, és ne öntözzük.
TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedésA Bifrenaria fajok csak ritkán nőnek 30 cm-nél magasabbra. Enyhén csüngő növekedésűek is lehetnek.Virág és illatA virágzási időszak tavasszal kezdődik, és akár nyárig is elhúzódhat. A virágok általában sárgák és fehérek, borvörös ajakszirommal. Sokáig díszlenek, vágott virágként is tartósak, kellemes illatúak.Fény és hőmérsékletMeghálálja, ha világos helyen tartjuk, de nem szereti a közvetlen napfényt. Leginkább a 16-18 °C körüli hőmérsékletet kedveli. A nyugalmi időszakban, amikor az új virágok képződnek, három-négy hétig néhány fokkal csökkentsük a hőmérsékletet.Öntözés és trágyázásA növekedési időszakban rendszeres öntözést igényel. Néha adjunk speciális orchidea-tápoldatot az öntözővízhez. Két öntözés között kissé kiszáradhat a földje. A nyugalmi idő-szakban ne trágyázzuk, és négy hétre függesszük fel az öntözést.Föld és átültetésHa már végképp elkerülhetetlen az átültetés, használjuk speciális orchideaföldet vagy édesgyökerű-páfrány gyökérzet, rostos tőzeg, fakéreg és faszén darabkák keverékét.Nyesés, visszavágásNem szabad.KörnyezetA Bifrenaria virágablakban érvényesül a legjobban.
